Több szakértő is figyelmeztetett már: ha nem változtatunk az életmódunkon, ha nem kezdjük el jobban tisztelni a természetet, akkor a koronavírusjárvány nem az egyetlen lesz, ami az emberiséget fogja sújtani a következő években, ahogy a 2015-ös menekültválság is meg fog ismétlődni újra, és újra. Mindkét ok egyszerű: az a fajta környezeti rombolás, amit művelünk benyújtja a számláját.

Kezdjük a menekültekkel.

Azzal talán mindannyian egyetértünk, hogy a legtöbben nem önszántukból hagyják el otthonukat, hagyják hátra sok esetben rokonaikat, barátaikat, ennek mindig valamilyen oka van. Ez lehet háborús konfliktus, lehet gazdasági válság, és egyre inkább úgy fest, hogy a klímaváltozás is kapcsolatba hozható a migrációval. Területek sivatagosodnak el, földek válnak mezőgazdaságra és állattenyésztésre alkalmatlanná, folyók, tavak száradnak ki, egyszóval élhetetlenné válik a bolygó egy része. Ahol pedig nincs víz, nincs élelem, onnan menekülni kell oda, ahol ezek az erőforrások elérhetőek.

Az extrém környezeti tényezők miatt 10 éves rekordot döntött azon emberek száma, akik kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat az agresszív életkörülmények vagy az extrém környezeti tényezők miatt.

Az intenzív viharok és áradások, illetve a tavalyi erőszakos konfliktusok miatt háromszor annyian kényszerületek elhagyni otthonaikat, így világszerte belső menekültek száma az elmúlt 10 év tekintetében elérte a legmagasabb szintet. 30 millióan keltek útra saját hazájukon belül az erdőtüzek, áradások és extrém viharok miatt, míg a háborús konfliktusok miatt ezen kívül még 10 millióan.

A tengerszint emelkedése, vagy épp a száraz területek további felmelegedése az eddigieknél is nagyobb menekült hullámot fog elindítani, ha csak nem változtatunk azonnal a szokásainkon, ha nem kezdünk el fenntarthatóan, környezettudatosan élni. Mindannyian.

Ugyanez a helyzet a világjárványokat illetően. A koronavírus is szinte biztosan állatról terjedt át emberre, és az igazság az, hogy tévedésben élünk. Nem az állatok jönnek be a városokba, az emberek közé, hanem mi foglaltuk el az ő területeiket. Nem véletlenül látni Pécsett is nap, mint nap rókákat, menyéteket, nyesteket. Ők voltak előbb itt. Minél több területet foglalunk el vadállatoktól, annál többet fogunk velük érintkezni, ami exponenciálisan fogja megnövelni az esélyét annak, hogy újabb és újabb vírusok szabaduljanak rá az emberiségre.

Ha nem egy élhetetlen, menekültekkel teli, vírusok által megtépázott bolygón képzeljük el a jövőnket, akkor addig kell változtatnunk, amíg nem késő…