A mintegy 500 fős baranyai település Szigetvártól délre, Sellyétől nyugatra fekszik. Az írott források először 1257-ben említik Fukó néven, mai névalakja 1493-ból való. A neve a Dráva folyónév és a fok, magas vízállású folyóág vagy a tó vizét elvezető ér főnév összetétele.
2001-ben lakosságának 3,7%-a volt horvát. 2007-ben megszűnt a vasútforgalom, azonban még 2019-ben is bonyolított teherforgalmat, járható állapotban van a sínpár. 2012-ben felújították a Felsőszentmárton–Drávafok 5,2 km-es útszakaszt, amelyet 2012. július 31-én adtak át a forgalomnak.
Címere
A csücskös talpú tárcsapajzs zölddel és kékkel hasított. A zöld a mezőgazdaságot jelképezi, a kék pedig azt a világot, mely hajdan meghatározta azt a területet, amely a Dráva folyóval kapcsolatos. Maga a falu neve is ezt jelenti a folyó megnevezése mellett. A fokok ugyanis az elöntött területek és az anyafolyó közti mesterséges összekötőárkok, melyet a lakosság a halászat érdekében készített.
A pecsétmező közepén 3 összekötözött búzakalász mögött szárán átvetett gereben és aratósarló utal a lakosság fő foglalkozására, a mezőgazdaságra.
A tárcsapajzs fölött, a pajzs szélének megfelelően homorú a „DRÁVAFOK” felírás.
Nevezetességei
Becsali-csárda
A 19. században még állt a település egyik akkori nevezetessége, a Becsali-csárda, mely a dél-dunántúli betyárvilág egykori legendás fogadója volt Drávafok és Bogdása között, s pontosan a megyehatárra építették úgy, hogy egyik szobájából Baranya, a másikból Somogy vármegye irányában menekülhettek el az ott megszálló szegénylegények az ellenkező irányból érkező pandúrok elől.
Fodor kúria és kertje
Helyi védettség alatt álló, egykori kisnemesi lak, ma az Ormánsági Szabadiskola központja. 1995-ben újították föl a leromlott állapotú kúriát, jellege teljesen megváltozott. A jelenleg álló, csúcsos torony alacsonyabb volt, nem volt tetőtéri beépítés, így a most látható bagolyszem ablakok is hiányoztak. A volt Fodor-kúria és a körülötte lévő kert védelmének célja, hogy összegyűjtsék az Ormánság területén még fellelhető helyi jellegű fajtákat. Az így kialakuló gyümölcsfajták gyűjteményes kertje a térség génbankja lesz. A kúriát 2,3 ha-os organikus művelésű kert veszi körül- parkkal, botanikus kerttel, gyümölcsössel, zöldséggel.
Bittó-kastély
A község kastélya Ybl Miklós tervei alapján épült 1896-ban [más adat szerint 1870-ben], klasszicizáló, emeletes földesúri lakként, a Bittó család megbízásából, körülötte 40 hektáros kiterjedésű angolparkkal, melyben ritkaságszámba menő, óriási fák álltak. Az épülettömb felét az 1940-es évek végén lebontották, anyagából építették fel a katolikus templomot; az angolpark fáinak többségét ugyancsak elpusztították. Sajnos a tanácsi időkben szervezett kastélymentési program keretében tervezett felújítása meghiúsult, állapota romos.
Hősi emlékmű
Az 1920-as években, a drávafoki első világháborús áldozatok emlékére emelt emlékmű 1988 óta őrzi a második világháború áldozatainak emlékét is.
Forrás: Wikipédia
