A Kozármislenyi Sportegyesület kézilabda csoportjának felnőtt csapata történetének legeredményesebb szezonját zárta, amely a bajnokságban és a Liga Kupában is ezüstérmet szerzett. A csapat mögött hagyott hónapokról a vezetőedző Zdenko Kordi beszélt.
Elégedetten tekint vissza a 2020/2021-es szezonra?
Amikor elkezdődött a beszélgetés arról, hogy belevágjunk egy három–négy éves projektbe, az volt a legnagyobb kérdés, hogy jelenleg milyen szinten állunk. A szezon során átélt harcokon, küzdelmeken keresztül sok mindent megtudtunk arról, hogy hol tartunk!
Nem volt egyszerű az idei idény!
Valóban nem. Kezdve azzal, hogy ősszel nagy nyomás volt a csapaton. A sorsolásunk elég veszélyesen sikerült, hiszen rögtön az első fordulóban találkoztunk a bajnokság legnagyobb esélyesével, a Budaörssel. Kikaptunk, ez pedig meghatározta a folytatást, ez a vereség nyomot hagyott a lányokban. Hozzáteszem, utána pont olyan ellenfelek következtek, amelyeknek kellemetlen a stílusuk, ráadásul a szezon elején még mindenki motivált, és nem tudja a másikról, hogy pontosan mire is lehet képes. Nem mellesleg: mi megjegyeztük, hogy az első helyre vágyunk, innentől kezdve mindenki a mi skalpunkra vadászott.
Az őszt végül három győzelemmel és négy vereséggel zárták a lányok, hogy aztán tavasszal teljesen más arcukat mutassák!
Kivételes tavaszt produkáltunk! Érdekes volt, mert felkészülési mérkőzések nélkül vágtunk bele, csak tétmeccseink voltak. A bajnokságban február közepén kikaptunk idegenben a Budaörstől, majd rá három napra a Magyar Kupában az Európa-liga-döntős Siófokkal találkoztunk, amelytől hazai pályán szenvedtünk vereséget – hogy aztán utána tizenhat mérkőzésen át ne tudjon minket senki legyőzni! Ez hatalmas teljesítmény, sokan nem is igazán értik, tudják, hogy mit vittünk véghez! Csak címszavakban: egy félbeszakadt szezon után jött egy új idény a rossz rajttal, menet közben edzőváltás volt, néhány játékosunk Covidból jött vissza, január végén, február elején már tárgyaltak a lányokkal a folytatásról, és a többi. Szóval nagyon nehéz volt, de így is sikeresek voltunk!
Lépésről-lépésre haladtak.
Pontosan! Mindig csak meccsről-meccsre készültünk, nem néztünk előrébb, nem néztük a többieket, csak magunkra figyeltünk. Megvoltak a céljaink, és megvoltak a terveink is arra vonatkozóan, hogy ezeket miként érjük el. El akartuk érni, hogy senki ne betegedjen meg a koronavírussal, ne legyenek sérülések, stabilizálni szerettük volna a helyünket a középmezőnyben, hogy nyugodtan fejezhessük be a szezont, valamint oda akartunk kerülni a bajnokságban a dobogó közelébe. A Magyar Kupában a nyolcaddöntőt, a Liga Kupában pedig a negyeddöntőt céloztuk meg. Mindent teljesítettünk! Pedig nem volt egyszerű, mert amikor a bajnokságban felkerültünk a középmezőnybe, dilemma elé kerültünk: merre induljunk, harcoljunk-e a jobb helyezésekért a bajnokságban és a Liga Kupában, kockáztatva azt, hogy sérülések miatt esetleg elveszítünk játékosokat, vagy még inkább a játékunk, a taktika és a technika csiszolására fektessük a hangsúlyt. Végül sikerült egy olyan modellt találnunk rengeteg munka és tervezés után, amellyel egymás mellett párhuzamosan mindkettőt meg tudtuk valósítani! Igyekeztünk minél több játékost bevonni a rotációba, ami jól sült el, eredményesek tudtunk lenni minden sorozatban.
A következő szezonban még eredmények születnek?
Nagyon sajnálom, hogy nem marad egyben ez a társaság! Sokkal boldogabb lennék, ha kevesebb játékos távozna, kevesebb újoncot kellene beépítenünk. Sok emberre nem számíthatunk a következő idényben, így például Hosszu Bogira, Gadányi Majára, Polics Timire, Linder Lucára, Németh Orsira … Jó lett volna, ha maradnak, mert még messze nem fejeztük be a megkezdett munkát, sokat léphettünk volna előre velük együtt.
Melyek voltak a szezon legszebb pillanatai?
Voltak jelek már korábban is arra vonatkozóan, hogy fejlődünk, jó úton járunk, de sokáig nem volt meg a folytonosság, az állandóság akár egy mérkőzésen belül sem. Aztán a Kispest ellen a Liga Kupa-elődöntő visszavágóján már azt láttam a pályán, amit vissza szerettem volna kapni!
Két ezüstérem, a klubtörténet legeredményesebb szezonja után büszke a lányokra?
Egyértelmű: büszke vagyok a csapatra! Egyébiránt ezt nem csak a szezon után mondom, a kispesti visszavágó előtt is elmondtam a lányoknak. Talán ott látszott először igazán, hogy mire képesek. De nem csak rájuk, a játékosokra vagyok büszke. Ezúton szeretném mindenkinek megköszönni a munkáját, a szakmai stáb tagjainak, a vezetőségnek, az egészségügyi részlegnek, a menedzsmentnek, mindenkinek, aki dolgozott értünk, aki szorított nekünk! És külön köszönet a másodedzőmnek, Vollár Dávidnak, aki rengeteget segített nekem, szakmailag és emberileg is sokat számított, hogy mellettem volt! Természetesen nagy hálával tartozunk a szurkolóinknak is, akik akkor is velünk voltak, mellettünk álltak, amikor a járvány miatt nem lehettek ott a lelátón. Köszönjük nekik is az egész évet!
Forrás: kozarmislenyse.hu
Fotó: kozarmislenyse.hu
