Kóbor József (az ORF anyaga alapján)

A kínai nukleáris hatóság csütörtökön beismerte, hogy problémák adódtak az üzemanyag-rudakkal Ugyanakkor igyekeztek bagatellizálni a dolgokat: Az összesen 60 ezer üzemanyagrúdnak csak a töredékét érintették – és a médiában megjelent hírekkel ellentétben nem volt szivárgás az atomerőműben.

„A Taishan üzem környéki sugárzásmérések nem mutattak veszélyes paramétereket. (…) Ez azt mutatja, hogy nem történt szivárgás. ”- mondta a kínai nukleáris biztonsági hatóság a Weibo rövid üzenetszolgáltatáson keresztül. Az információk szerint csak körülbelül öt üzemanyag-rúd sérült meg az erőmű 1. reaktorában. Ez kevesebb, mint 0,01 százalék. A megengedhető 0,25 lenne a tervek szerint. „

Az 1. reaktorban tapasztalt megnövekedett radioaktivitási szint szintén a megengedett határokon belül van. Az atomerőmű külső mérései azt is kimutatták, hogy minden érték normális. Nincs köze a szivárgáshoz, mivel a hatóság szerint minden a reaktor védőburkolatán belül történik: “Az atomerőmű üzembiztonsága garantált”

“Nem igaz” – állítja a hatóság

A helyzetet továbbra is szorosan figyelemmel kísik, és kapcsolatban maradnak a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel (NAÜ) és a francia nukleáris hatósággal. Az amerikai CNN hírműsorszolgáltató jelentése, amely szerint a nukleáris hatóságok állítólag engedélyezték a határértékek emelését, egy felelős személy “nem igaznak” nevezett. (Itt említjük meg, hogy a nukleáris létesítmények, atomerőművek mindig egyedi kibocsátási határértékekre kapnak engedélyt, miután nem egy „kaptafára” működnek)

Az atomerőmű, amelyet a Electricite de France (EDF) francia állami energetikai vállalat (EDF) és a China General Nuclear Power Group (CGN) kínai csoport közös vállalkozásként működtet, Guangdong legnépesebb és gazdaságilag legfontosabb tartományában található. .

Az EDF megerősíti a nemesgáz-koncentráció növekedését

Nem ritka, hogy az új üzemanyag-rudak károsodást szenvednek egy atomreaktorban – mondta Najmedin Meshkati, a Dél-Kaliforniai Amerikai Egyetem nukleáris biztonságának professzora, a “New York Times”-ban. Ritkábban fordul elő azonban, hogy a radioaktív gázok az üzemanyag-rudak körüli vízben olyan mértékben gyűlnek össze, hogy ellenőrizni kell, meddig biztonságos. Valószínűleg azonban nincs komoly baj. (Az atommaghasadás során radioaktív nemesgázok keletkeznek, amelyeket – miután semmilyen módon nem köthetők – végül a légkörbe kell kibocsátani)

A CNN korábban arról számolt be, hogy az amerikai kormány kivizsgálta az EDF leányvállalatának, a Framatome-tól kiszivárgó információt egy esetleges szivárgásról és “közvetlen radiológiai veszélyről”. A CNN szerint a Framatome rámutatott, hogy Kína azért emelte a radioaktív szennyezés határértékeit a létesítményen kívül, hogy ne kelljen leállítani. Az erőmű Sen-Sen (Hongkong ikervárosa) és Kanton területét ellátó törzshálózat része. Innen származik a magyar üzleteket is megtöltő kínai ipari áruexport döntő többsége.

 Időközben azonban a Framatome visszakozott és hangsúlyozta, hogy „támogatást nyújtanak az atomerőmű működési problémájának megoldásához”.

A Framatome nyilván tudja, miről beszél…

A francia-német Framatome cég korábban már alaposan megjárta atomerőművi fűtőelemekkel – mégpedig Magyarországon, a Paksi Atomerőműben. Itt szovjet fűtőelemek átrakás közbeni tisztítására dolgoztak ki egy eljárást – hibásan kivitelezve. A 2003 április 10-11.-én történt esemény a Nemzetközi Nukleáris Eseményskálán (INES) a 3-as fokozatot kapta, ami sokak szerint a Csernobil utáni időszak egyik legsúlyosabb veszélyhelyzete volt. A tisztítóaknában lévő forró fűtőelemekről leforrt az elégtelenül cirkuláltatott hűtővíz, majd hősokkot kaptak a rájuk öntött hideg víztől, összetörtek, és az uránpasztillák ellenőrizhetetlen konfigurációban hevertek az akna alján, miközben a nemesgáz-kibocsátás lőkésszerűen megnőtt. Paks kettes blokkja másfél évig állt, a felszámolást végül is a Roszatom végezte el 2006-ban, a fűtőelem-roncsokat azonban csak 2014-ben – máig titkosított körülmények között – szállították vissza Oroszországba. A kolosszális anyagi kár mértékére máig csak nemhivatalos becslések vannak.

Kínában állítólag nincs probléma

 “A rendelkezésre álló adatok szerint a rendszer a biztonsági paramétereken belül működik” – áll a sajtóközleményben. Az EDF, a Framatome többségi tulajdonosa és a kínai erőmű 30 százalékos részvényese bejelentette, hogy az atomerőmű igazgatótanácsának külön ülését kérték, de a főrészvényes kínai CGN eddig nem válaszolt erre.

Nemzetközi Atomenergia Ügynökség: Eddig nincs információ

A bécsi NAÜ nemrégiben kijelentette, hogy jelenleg “nincs bizonyítéka sugárzási eseményre”. A Francia Sugárvédelmi és Nukleáris Biztonsági Intézet (IRSN) szintén korainak nevezte nukleáris balesetről való beszédet: “Nem tudjuk a jelenség mértékét” – mondta Karine Herviou, az IRSN igazgatóhelyettese.

Új technológia

Két harmadik generációs, úgynevezett EPR nyomottvizes reaktort fejlesztettek ki Franciaországban, Taishan részére. Eddig csak ők szállítanak áramot a világon. A kínai különleges közigazgatási régióktól, Hongkongtól és Makaótól nyugatra található két blokk 2018-ban és 2019-ben került fel a hálózatra. A technológiát Franciaország, Finnország és az Egyesült Királyság üzemében is alkalmazni fogják. Indiával is folynak a tárgyalások egy hatalmas erőmű felépítéséről hat ERP reaktorral Jaitapurban.

Franciaország meg akarja várni a kezdeti üzemeltetési tapasztalatokat. A környezetvédelmi szervezetek heves ellenállást tanúsítanak, de elutasítás, sőt szkepticizmus tapasztalható a politikában is, noha Franciaországban a saját atomipar köztudottan a nemzeti büszkeség része. Jelenleg egy ilyen típusú reaktor épül a La Manche csatorna mentén Flamanville-ben. Az EDF további megrendeléseket remél belföldön is… A kínai atomerőmű problémái, ha ehhez az új technológiához kapcsolódnak, komoly presztízs veszteséget jelentenek az EDF- illetve a francia atomtechnológia – számára.

Eközben Kína régóta építi saját fejlesztésű reaktorait is, és elsősorban a szegényebb országoknak akarja eladni azokat. Komoly problémák vagy emberi tévedések károsíthatják a kínai nukleáris technológia iránti bizalmat is.