Napjainkban a húsmentes étkezés egyre nagyobb népszerűségnek örvend az egész világon. Számos oka lehet annak, ha valaki a teljes mértékben vagy részben kerüli a húsfogyasztást. Indokolhatja egészségügyi vagy etikai szempont, gazdasági vagy kulturális helyzet, de akár ezek keveréke is.
Jelen pillanatban megközelítőleg 7,8 milliárd ember él a bolygón és népességünk folyamatosan növekszik. Az ENSZ számításai szerint 9 év múlva 8, 6 milliárdan, 80 év múlva pedig 11,2 milliárdan fogjuk benépesíteni a Földet. Természetes módszerekkel lehetetlen lesz ennyi embert kiszolgálnia a húsiparnak, a többi megoldás pedig hatalmas egészségügyi és természetvédelmi rizikófaktorokat hordoz magában.
Érdemes tehát elgondolkodnunk, mi lenne ha az emberiség egésze egyszer csak letenne a húsfogyasztásról. Mi lenne, ha mi magunk is megpróbálnánk- akár kicsiben?
Ebben segítségünkre van a Húsmentes Hétfő és a Húsmentes hét. A Húsmentes Hétfő -Meat free Monday- 2015-ben indult útjára, mely az idő előrehaladtával egy egész hétté nőtte ki magát. Az így kapott hét kiemelt célja a növényalapú étkezés népszerűsítése, valamint a húsfogyasztás egyénre és környezetre gyakorolt káros hatásainak bemutatása- írja a Honapután.
A nemzetközi esemény hatására figyelemfelkeltő kampány indult Nosalty magyar internetes receptoldalon is, Húsbavágó! -névvel. A hét során a kampány keretein belül számos cikkel, videóval és recepttel segítenek abban, hogy közelebb kerülhess ehhez a szemlélethez.
Az idei Húsmentes világnapon, július 14-én a következő felhívással tették közzé egyik cikküket:
„Egy hétre a háttérbe szorítjuk az összes hústerméket tartalmazó receptet az oldalunkon, ezzel figyelmeztetve minden szakácsunkat és olvasónkat: a klímaváltozás sajnos létezik, a húsfogyasztás visszafogása pedig az egyik legkönnyebben megléphető döntés, amivel egyén szinten is tehetünk ellene.”
Bolygónk fenntarthatóságát kiemelve kitértek arra, hogy milyen nagy szerepet is játszik a vegetáriánus és vegán étrendre való áttérés. Az étkezés ezen módjai segítséget nyújtanak Földünk ökoszisztémájának kiegyensúlyozottságában, míg a húsfogyasztással járó megannyi káros tevékenység rombolja azt.
Az ipari hústermelés felelős az üvegházgáz-kibocsátás 51%-áért – írj a Worldwatch Institute– a folyamatosan növekvő állatállomány kilégzéséből és a megváltozott területhasználatból (erdő helyett takarmánytermelés) adódó szén-dioxid-kibocsátás, valamint az állattartás, a trágyakezelés dinitrogén-oxid- és metánkibocsátása miatt.
Az ételalapanyagok közül a húsféléknek-, azon belül is a szarvasmarhának és báránynak- van a legnagyobb ökológiai lábnyoma, miközben a növényekének a legkisebb.
A szarvasmarha károsanyag-kibocsájtása jelentős mennyiségű, az állattenyésztésen belül az összes szennyezés kétharmadáért felelős. A marhahús fogyasztásához kapcsolódó környezeti károk mértékét ugyan meg sem közelíti a disznó, csirke, tengeri halak vagy tengeri herkentyűk tenyésztése, de az ő karbonlábnyomuk is magasabb, szennyezőbbek és károsabb hatással vannak vizeinkre, mint a növények.
„Ha a Föld lakossága átállna a növényi eredetű ételek fogyasztására, a bolygó élelmiszerekkel kapcsolatos károsanyag-kibocsátása 2050-re 70%-kal csökkenne.”
-írja Proceedings of National Academy of Sciences (PNAS) folyóirat.
Nézzük meg mennyire fontos az étrendünk csak a vízfogyasztás szempontjából a Twente Water Centre írása alapján:
Az átlagos kalóriafogyasztás körülbelül 3400 kcal/nap (FAO, 2011); ennek nagyjából 30% -a állati termékekből származik (marhahús, sertés, baromfi, hal, tojás és tejtermékek keveréke). Ebből következtethetünk arra, hogy 1 kcal állati termékhez nagyjából 2,5 liter vízre van szükség. A növényi eredetű termékekhez viszont nagyjából 0,5 liter víz/1 kcal szükséges (gabonafélék, hüvelyesek, gyökerek, gyümölcsök és zöldségek keverékét).
Ilyen körülmények között az élelmiszer előállítása 1 nap/3600 liter vízbe kerül. A vegetáriánus étrend esetében feltételezzük, hogy egy kisebb rész állati eredetű (mivel a tejtermékeket továbbra is fogyasztják), de az összes többi növényi alapú. Ez az élelmiszerrel kapcsolatos vízlábnyomot 2300 liter/napra csökkenti, ami 36% -os csökkenést jelent. A fenti értékek alapján nyilvánvaló, hogy a fogyasztók csökkenthetik a vízlábnyomukat a húsfogyasztás mennyiségének csökkentésével.
Mindenképp meg kell említenünk továbbá, hogy az ipari állattermelés milyen súlyos, visszafordíthatatlan károkat okoz a biológiai sokféleségben is. Napjainkban a különböző állatfajok kihalásának vezérfaktora az ipari állattartás és az azzal járó területszerzés. Az emberek élelmezése céljából tartott haszonállatoknak szüksége van takarmányra és területre, ami miatt egyre több és több területet vesznek el a vadon élő állatok élőhelyéből. A biológiai diverzitás csökkenésért 60%- ban a túlzott állati eredetű ételek fogyasztása a felelős– jelenti a WWF Appetite for Destruction összefoglalója.
A fent leírtakat tudván bíztatok mindenkit, hogy akár csak heti egy húsmentes napot vezessen be az életébe vagy gondolkozzon el a vegetáriánus/ vegán étekézesen!
Sok kis lépés tényleg sokra megy és a Földnek igenis sokat számít!
Kiemelt kép: Daria Shevtsova fotója a Pexels oldaláról
