Míg az EU állam- és kormányfői Brüsszelben üléseznek a gazdasági fellendülés helyzetének áttekintése érdekében, a Régiók Európai Bizottsága (RB) által megrendelt új tanulmány eredményei feltárták a helyi és regionális önkormányzatok részvételének hiányát a nemzeti helyreállítási (recovery) és ellenállóképességi (resilience) tervek (NRRP) elkészítésében és végrehajtásában. A tanulmányt az RB gazdaságpolitikai bizottságának (ECON) ülésén mutatták be, és foglalkozott vele a Green Deal munkacsoport is . Az ECON tagjai komoly aggodalmuknak adtak hangot amiatt is, hogy a területi különbségekre és a kohéziós politika céljaival való elégtelen koordináció az alapok átfedésének kockázatát hordozza magában, ami annyit jelent, hogy ismét pazarlás és korrupció melegágya lehet.
A tanulmány szerint, amely május végéig az Európai Bizottsághoz benyújtott NRRP-k közül nyolcat elemez, a nemzeti helyreállítási tervek nagyon korlátozott lehetőségeket hagynak elő a régiók, helyi önkormányzatok számára a beleszólásra. A regionális és helyi szereplők többségével csak formális és egyoldalú konzultációkat folytattak, és főként a befektetési politikák adminisztratív lebonyolítására elfogadására szánják őket a kormányok, illetve kormányzati szervek. Ötleteiket ritkán ültették át a tervekbe. Ha nagyobb politikai mozgásteret biztosítanának az önkormányzatok, városok és régiók számára a beruházási források felhasználása terén, az elősegítené a helyi közösségek felelősségvállalását és fellendítené a helyi szintű kapacitásépítést. A regionális és helyi önkormányzatok részvételének hiánya, noha éppen az ő munkájuk kulcsfontosságú a beruházások és szolgáltatások nyújtása, valamint a reformok végrehajtása szempontjából, alááshatja az NRRP-k hatását és hatékonyságát.
Az RB ECON bizottságának elnöke – maga is gyakorló önkormányzati képviselő, ahogy a Régióbizottság minden tagja – elmondta: „Ez megerősíti korábbi javaslatainkat: az EU-ban a helyzetek sokfélék, de sok tagállam kormánya a regionális és helyi szereplőkkel folytatott konzultációkat nem veszi komolyan. A régiók és a városok rengeteg tudása és tapasztalata ritkán jut be a helyreállítási tervekbe, ami kihagyott lehetőség, és szó sincs “jó kormányzásról”. A helyi és regionális önkormányzatok döntő fontosságúak a beruházások és a közszolgáltatások megvalósításában, valamint a reformok végrehajtásában, és tévedés az EU fellendülésében bízni ezek nélkül. ” Olaszországon és Belgiumon kívül mindenütt rossznak ítélték a helyzetet, túlzottan centralizáltnak és kormányközpontúnak a forráselosztást.
A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy az NRRP-k által a zöld és digitális átmenet előmozdításában betöltött szerep továbbra is homályos és rosszul meghatározott.
A tanulmány eredményeinek fényében az ECON és a Green Deal tagjai sürgették az Európai Bizottságot, hogy végezzen alapos értékelést az összes NRRP-ről, ragaszkodjon – az Európai Parlamenttel közösen – a helyi és regionális önkormányzatok szerepének növeléséhez az NRRP-k hátralévő szakaszaiban , hogy fenntartsák a kohézió alapvető értékét, és bevonják az uniós régiókat és városokat az európai szemeszterbe (a hosszútávú tervezésbe) , valamint a tervek nyomon követésébe és értékelésébe.
Miről van szó?
Az EU a COVID-járvány után a társadalom és gazdaság helyreállítására és válságok elleni ellenállóképességének növelésére (RRF) 672,5 milliárd eurót (312,5 milliárd euró támogatás és 360 milliárd euró hitel) hagyott jóvá, amelynek célja a tagállamok támogatása a reformok végrehajtásában az EU közös prioritásainak megfelelően. Az RRF a legnagyobb pénzügyi eszköz, amelyet a Next Generation EU nevű, összesen 750 milliárd eurós pénzügyi alap tartalmaz. Az RRF támogatásának kihasználása érdekében a tagállamoknak nemzeti helyreállítási és ellenállóképességi terveket kell bemutatniuk (NRRP), amelyek megjelölik a finanszírozandó reformokat és beruházásokat. Eddig az Európai Bizottság 27 nemzeti tervből 24-et kapott, amelyek közül 11-et támogatott.
A tanulmány az NRRP-k közül nyolcra összpontosít, amelyeket 2021. május végéig nyújtottak be az EU-nak: Belgium, Horvátország, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Románia és Spanyolország. Ezek, illetve korábbi vizsgálatok is kimutatták, hogy számos uniós kormány egyszerűen kizárta a régiókat és városokat a COVID utáni helyreállítási tervek elkészítéséből.
A magyar helyzet
Mint látható, másutt is probléma, amit nálunk a Fidesz-kormány az elmúlt tíz évben szinte már a “falig” elvitt: a kormányzati centralizáció, az önkormányzatiság szinte teljes felszámolása, a szubszidiaritás elvének felrúgása, a központi és az EU- pénzek politikai alapon történő osztogatása. Jelenleg azt látjuk, hogy ott, ahol a magyar városok, megyék, intézmények saját hosszútávú fejlesztési koncepciókat fogalmaznak meg, “vakon” kell tervezniük , hiszen semmi garancia nincs a forrásokra, illetve fedezetekre. Főleg ott, ahol ellenzékiek vannak hatalmon.
Pécs például jelenleg Magyarország legnagyobb városi elektromos buszprogramjával rendelkezik, Timmermanns EU-biztos egy hatalmas európai e-busz programot lengetett be, és a minap a magyar kormány is bejelentett egy ilyet. Ettől függetlenül Pécsnek most is a korábbi kohéziós alapokra vonatkozó módon kell hitelt felvennie az önrészre az Európai Beruházási Banktól, mert az RRF-pénzekről semmit sem tudni.
A város egy másik projektje arról szólna, hogy az önkormányzati bérlakások energiahatékonysági pénzeiből egy új önkormányzati lakásépítési program indulna (a régi, lepusztult lakásokat jobban megéri lebontani). Ennek a fedezete is bizonytalan, ráadásul a Fidesz által elfogadtatott “lakáselkótyavetyélési” jogszabály alapból keresztbe tesz ennek.
De legalább ennyire bizonytalan azoknak az egyetemi nagyberuházásoknak a sorsa is, amelyekre, illetve a velük járó “pénzesőre” hivatkozva számos egyetem – pl. a Pécsi Tudományegyetem – rektora, illetve szenátusa és hallgatói önkormányzata megszavazta az állami egyetemek alapítványokba való kiszervezését, egy élethosszig regnáló, politikus-káderekből álló kuratórium alá rendelve magukat. Már csak azért is, mert Brüsszel sem akar pénzt adni az így sebtében “átkonvertált” intézményeknek.
Kóbor József, pécsi önkormányzati képviselő, a Régióbizottság ECON bizottság és Green Deal munkacsoport tagja
