Igazán tanulságos kutatás végzett Adrian Treves, a Wisconsini Egyetem környezetvédelmi tanulmányok professzora. A kutató a wisconsini szürke farkasok állományát vizsgálta azt követően, hogy idén januárban megszűnt a szövetségi törvény által korábban biztosított védettségük.
Az ezt követő vadászszezonban a számítások szerint a farkasok egyharmadát kiirtották, ami nagyon jól rámutat arra, hogyan is viselkedik az ember a környezettel. A tudósok szerint a populáció drasztikus visszaeséséről az orvvadászat és a megengedett kvótát messze meghaladó vadászat tehet. Treves szerint az eredmények alapján fontolóra kell venni, hogy ősszel rendezzenek-e újabb vadászszezont, illetve a környezetvédők azt is el akarják érni, a szürke farkas újra felkerüljön a védett állatok listájára.
Az amerikai halászati és vadvédelmi szolgálat januárban 48 államban vette le a veszélyeztetett fajok listájáról a szürke farkast. A hivatal biológusai szerint a faj kiheverte a korábbi üldözést, aminek következtében a XX. század közepére majdnem teljesen kihalt az emlős. Az állatvédő csoportok szerint eleve túl korai volt a döntés, mivel hiába növekedett a számuk 1000 fölé, még mindig nem tértek vissza a korábbi területeikre.
A vadászidényt végül Wisconsinban le is kellett állítani, mivel az engedélyezett 119 farkas helyett 218 állattal végeztek a vadászok és az orvvadászok. A kutatók szerint az 1034-es populációszám a szezon végére 695-751 közés esett vissza. Treves figyelmeztetett, hogy a farkasokkal szemben meglévő előítéletek is hozzájárulnak a pusztításokhoz. Erre pedig csak ráerősített a szövetségi tiltás feloldása.
Mindenesetre jól mutatja ez a történet, hogy az ember mennyire nem foglalkozik a környezetével. Amint újra szabad valami csinálni, azonnal eltúlozták és a probléma annak rendje és módja szerint vissza is tér.
Forrás: Greenfo
