Természetesen, most jelenleg csak arra lehet gondolni, hogy milyen jó lenne egy kicsivel hűvösebb időben munkába menni, ezért nehézkesebb belegondolnunk abba, hogy ennek az ellenkezője sem lesz jobb. Ahogyan a mostani Dubaii melegben sem lehet semmit csinálni, úgy az extrém mínusz fokokban sem lehet majd. Ennek az oka pedig nem más, mint a globális felmelegedés, ami ellen SÜRGŐSEN TENNÜNK KELL!
Jégkorszakra emlékeztető kemény teleket is hozhat a globális felmelegedés. Sokan a globális felmelegedés cáfolatát látták az elmúlt tél hideg rekordjaiban. Aztán pár hónap múlva a melegrekordok is megdőltek. Légkörkutatók elmagyarázzák, hogy mindkét szélsőség mögött ugyanazok a klímaváltozási folyamatok állnak. – írja az origo.hu
„A megoldásra váró általános kérdés az, hogy miért fordulnak elő gyakrabban extrém időjárási események az utóbbi pár évtized melegedő klímája mellett, és hogy vajon a sarki felmelegedési amplifikáció vezető szerepet játszik-e a folyamatban. A 2020-21-es tél extrém eseményei egyedülálló lehetőséget teremtettek arra, hogy megvizsgáljuk, milyen fizikai folyamatok és mechanizmusok irányítják ezeket a történéseket.” – fogalmazott Xiangdong Zhang, az Alaszkai Egyetem időjárás- és légkörtudósa.
A szakértők 2 rekordszámba menő hideghullámot elemeztek, amelyek Kínára csaptak le tavaly december és idén január között, és amelyek során Pekingben és Tjacsinban is az elmúlt 54 év legalacsonyabb hőmérsékleteit mérték (rendre -19.7°C-ot és -19.9°C-ot).
A tavalyi telet összevetve az azt megelőző 42 téllel a kutatók a hozzáférhető megfigyelési adatok és szimulációs modellek segítségével próbálták rájönni arra, hogy, miként járulhattak hozzá a tengeri és légköri folyamatok az extrém időjáráshoz. „Miközben a klíma folyamatosan melegszik, és az északi-sarki jég is minden évben olvad, mégis csak időnként és nem évente visszatérően tapasztalunk a vizsgálthoz hasonló extrém időjárási eseményeket. Ez azért van, mert ezek az események a viszonylag újkeletű felmelegedés és az extrém, de természetesen is előforduló időjárási előfeltételek – például a sarki futóáramlat és a poláris örvény szélsőségei – kombinációjából állnak elő.” – hívta fel a figyelmet James Overland, a Csendes-óceáni Tengeri Környezet Laboratórium oceanográfus kutatója.
További érdekesség, hogy: „Amikor egy-egy extrém időjárási esemény okait keressük, szélesre kell tárnunk a látószögünket, hogy az egész képet egyszerre lássuk – hangsúlyozta Timo Vihma, a Finn Meteorológiai Intézet kutatóprofesszora és a cikk társszerzője. – Könnyen lehet, hogy az egész féltekére kiterjedő komplex kölcsönhatásrendszerben egymástól távoli hatótényezők vesznek részt.









