Beérett a búza, learatták, túl vagyunk az új kenyér ünnepén, de miért is szertejük oly nagyon ezt az alapélelmiszerünket? Miközben az utóbbi években egyre többféle, egymásnak akár ellentmondó vélemények is terjengnek róla. Együk, vagy ne együk? Teljes kiőrlésűt, vagy fehéret, esetleg kovászosat?

A nyugati világban a kenyér a jólét szimbóluma, miközben kulturális ügy, és az identitásunk része. A kenyérhez rengeteg szólás és közmondás, vallási rituálé tartozik. Ha kenyerünk van, akkor már van mit a tejbe aprítanunk. Igaz ugyan, ha kenyéren és vízen kell élnünk, akkor ugyan szegények vagyunk, de mégsem halunk éhen. A nyugati világban elképzelhetetlen az élet kenyér nélkül.

Nagyanyáink konyhájában nem sorakozott a polcon olyan sokféle kenyér, mint napjainkban. Abban a korban teljes értékű ételeket készítettek, a liszt is teljes kiőrlésű volt, tartalmazta a csírát, a héjat. A fokozott igény miatt a malomipar rohamos fejlődésnek indult, így aztán a liszt egyre finomabb szemcséjű lett, ami nem tartalmaz héjat, csírát. Ezzel el is jutottunk a fehér kenyérhez, napjaink legnagyobb mennyiségben fogyasztott kenyérféléjéhez.

Miért is érdemes visszatérni a teljes kiőrlésű kenyérhez?

A teljes kiőrlésű, magvakkal dúsított, magas rozsliszttartalmú kenyérféleségnek magasabb a élelmi rosttartalma. Több vitamint, főként B1-, B2- és B6-vitamint tartalmaz. Az ásványi anyagok közül megtalálható benne a szelén, a cink, a magnézium és a kálium.

A magas rosttartalmú kenyerek fogyasztásakor, fontos, hogy figyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre! A vízben oldódó rostok úgy fejtik ki jótékony hatásukat, hogy elősegítik a vastagbél megfelelő működését.

10 okot is fel tudunk sorolni, hogy miért térjünk át a teljes kiőrlésű kenyér fogyasztására:

1. Gazdag rosttartalmú, ezért időre van szüksége ahhoz, hogy megemésztődjön, így tovább tart a telítettség érzet, ezzel csökkenthető a kalóriabevitel és stimulálható a fogyás. A rost jótékony hatásai közé tartozik a vércukorszint- és a rossz koleszterin (LDL) szint szabályozása, valamint a végbélrák kockázatának csökkentése.

2. Emésztést serkentő, mert a rostok ugyanis szabályozzák a bélmozgásokat. A teljes kiőrlésű termékekben található tejsav serkenti a jó baktériumok növekedését a belekben. Ezek a baktériumok javítják az emésztést, erősítik az immunrendszert.

3. Koleszterint csökkentő, mert a teljes kiőrlésű gabonafélék megakadályozzák, hogy a szervezet felszívja a rossz koleszterint. Csökkentik a triglicerid szintet, a szívbetegségek kialakulását.

4. Vérnyomás csökkentő, mert a teljes kiőrlésű kenyér fogyasztásával lényegesen csökkenthető a rossz koleszterin bevitel, vele az inzulinszint, és a vérnyomás.

5. Testsúly szabályozó, mert serkenti az emésztést és fogyasztása csökkenti az éhségérzetet.

6. Zsír elosztó, mert a teljes kiőrlésű gabonák segítenek csökkenteni a testzsír mennyiségét és egészségesebben eloszlatják a zsírt az testen belül. Fogyasztásával csökkenthető a hason lévő zsír vagy „középponti elhízás” kockázata, amely növeli az olyan különböző egészségügyi problémák kialakulását.

7. Teltségérzetet okoz, mert magas rosttartalmuknak köszönhetően sokáig teltségérzetet okoznak a gyomorban. A teljes kiőrlésű gabonák emésztése hosszabb ideig tart, így a jóllakottság érzése is tovább kitart. Gans szerint a teljes kiőrlésű kenyér szabályozza az evés mennyiségét.

8. Vércukor szabályzó, mert a teljes kiőrlésű gabonák szabályozzák a vércukor szintünket. Ezáltal csökkentik a kettes típusú cukorbetegség és számos más ehhez köthető probléma kialakulását.

9. B-vitaminokban gazdag, mert a teljes kiőrlésű gabonafélék tele vannak  B-vitaminnal, ide értjük a tiamint, niacint, és riboflavint, amelyek rendkívül hatékonyan serkentik az anyagcserét. A B-vitamin egy fajtája a folsav, ami segít a vörös vérsejtek termelésében, ezek pedig létfontosságúak a babák számára, mert többek között megelőzik a születési rendellenességek kialakulását. Elsősorban B1-, B2- és B6-vitamint tartalmaznak.

10. Ásványi anyagokat tartalmaz, mert a szervezetnek szüksége van a kenyérben található vasra, ami létfontosságú a szervezet oxigénszállításában, ezáltal megakadályozza a vérszegénység kialakulását. A benne található magnézium, fontos a csontok felépítésében. A cink, szükséges az immunrendszer hatékonyságának és erősségének megőrzéséhez. A kálium alapvető szerepet játszik az idegszövet és az izomszövet sejtjeinek megfelelő működésének biztosításában, de szükség van rá a vércukorszint szabályozásában, anyagcseréjében, szorosan kötődik a szervezet vízforgalmának szabályozásához, és kálium szükséges a gyomorsav termelődéséhez, és számos enzim normális működéséhez is.