2021. október 24-én, vasárnap Kozármislenyben a Templom téren várják a város lakóit a templom névadójának, és védőszentjének Szent Mór püspöknek az ünnepére.
Az egész napos ünnepi programot
9 órakor
Búcsúi szentmise
indítja útjára.
Az ünnepi programokat az őszi napon reggel búcsúi szentmisével indítják, majd családi nap keretében a templom környezetében tartják a gyermekeket és felnőtteket körhintával, mézeskaláccsal, különféle gyermekprogramokkal, sütivásárral, bábelőadással, falusi vendégasztallal, lovaskocsikázással, papírhajó úsztatással, tökfaragással és kézműves vásárral.
A 2021-es évben felszentelésének 50. évét ünneplő kozármislenyi Szent Mór püspökről elnevezett templom vasárnap névadójának ünnepét teszi emlékezetessé.
1971. augusztus 15-én szentelték fel Kozármisleny új templomát. A társadalmi összefogással épült templom fölszentelésére jött össze akkor Kozármisleny, és a szomszédos települések lakossága. A frissen vakolt falakat a korabeli híradások szerint úgy körülbelül 3500-4000 zarándok, és nem kevesebb mint 40 fős papság tömege ölelte körül.
Albert János plébános meghívására Dr. Cserháti József, pécsi megyéspüspök, a templom Szent Mór püspök tiszteletére történő felszentelése mellett 1971-ben bérmálást is tartott abban az évben a kozármislenyi templomban.
A templom önkéntes anyagi támogatásból és társadalmi munkával épülhetett föl a hetvenes évek elején. A hívők az ünnep alkalmával megemlékeztek a templom védőszentjének, Pécs második püspökének, Szent Mór püspök halálának 900. évfordulójáról.
Néhány szó a búcsú névadójáról:
Szent Mór, aki életének szakaszát 1000-1070 körüli időkre teszik, az első magyar származású bencés a pannonhalmi monostorban, egyben az első magyar író, aki ugyan még latinul megírta Szent István, Szent Imre, Szent Benedek és Szent András bencés remeték életrajzát. A mű átdolgozva maradt ránk.
Az Annales Posonienses, magyarul Pozsonyi Évkönyv névbejegyzése szerint Szent István hívására 1036-tól lett a pécsi egyházmegye második püspöke. Szent Gellérttel és társaival ellentétben az 1046-os Vata-féle pogánylázadáskor csak neki nem esett baja. I. András koronázásakor egyike volt a szertartást végző három püspöknek. Mór kézírását olvashatjuk a tihanyi apátság alapítólevelén (1055). Feltételezhető, hogy jelen volt 1061-ben Szekszárdon az apátság alapításánál, és két évre rá ő temette ugyanott el I. Béla királyt. 1064-ben Pécsett békült ki egymással Salamon és Géza királyfi. A béke után ő koronázta Salamont királlyá. Ebben az időszakban írta meg az első magyar legendát Szent Zoerárd (Szórád) Andrásról és Szent Benedekről, az úgynevezett Zobor-hegyi remetékről.
A 15. századból származó misekönyvek szentként említik, illetve martirologiumokban szerepel a neve, ezért az akkori pécsi püspök kérésére Boldog IX. Piusz pápa 1848. augusztus 4-én jóváhagyta, és megerősítette a pécsi egyházmegyében kialakult nyilvános tiszteletét, XI. Piusz pápa pedig 1925. december 4-én az egyházmegye társvédőszentjévé nyilvánította.
Szent Mór ünnepe: október 25.
