„A kormány kulcsfontosságú terepként tekint az űrkutatási programokra a gazdasági és technológiai növekedés szempontjából” – jelentette ki Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára, a Nemzetközi Űrhajós Szövetség (Association of Space Explorers – ASE) 33. budapesti kongresszusának november elsején tartott megnyitóján.

Előtte héten viszont a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa, Dr. Ferencz Orsolya jelentette be, hogy 2021. október 28. nappal megkezdődött az új magyar űrhajós kiválasztásának folyamata.

Dr. habil Nagyváradi László, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Térképészeti és Geoinformatikai Tanszékének egyetemi docense révén mondható, hogy Kozármisleny is „érdekelt” a magyar űrprogramban. Nagyváradi László mindaz mellett, hogy városunk közismert személyisége, és pécsi egyetemi oktató, mellette 18 évig önkormányzati-képviselőként, majd egy cikluson keresztül alpolgármesterként közéletei szerepet is vállalt településünk életében, akit otthonában faggattam a magyar űrprogramhoz kötődő kapcsolatáról.

BaHír: Meghívást kaptál a magyar űrprogramba, vagy jelentkeztél a projekt csapatába?

A Külgazdasági és Külügyminisztérium Űrkutatásért és Űrtevékenységért Felelős Főosztálya a 20 éves Baranya Megyei Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályában végzett elnöki, és a Magyar Asztronautikai  Társaságnál is a szintén elnöki munkáimnál, valamint a 2017-ben elindult ROSSZKOZMOSZ (Orosz Szövetségi Űrügynökség) programban való közreműködésem okán kért fel arra a megtisztelő lehetőségre, hogy a magyar űrprogram előkészítő szakaszában képviseljem a Pécsi Tudományegyetemet.

BaHír: Mennyire új feladatkört látsz el a magyar űrprogram keretein belül?

Egy teljesen új feladatkörbe cseppentem, ilyenre még nem volt Magyarországon példa, hiszen Farkas Bertalan több mint 40 éve megvalósult űrutazása kapcsán egészen máshogy folytak le az előkészítő munkák. Most az időközben a ROSSZKOZMOSZ program kapcsán felújított keleti kapcsolataink mellett hazánk az ESA (Európai Űrügynökség) hivatalos tagja is lett, ezzel egy igazi nemzetközi kapcsolatrendszert alakított ki Magyarország az űrprogramja megvalósítására. A programhoz kapcsolódó munkámban nagy segítségemre van az angol, és az orosz nyelvismeretem.

BaHír: Meglátásod szerint jelenleg hol tart a projekt?

November 1 és 5 között valósult meg Budapesten a Nemzetközi Űrhajós Szövetség (Association of Space Explorers – ASE) kongresszusa. Mellette folynak a magyar egyetemekkel az egyeztetések az űrhajósképzések, az eszközök fejlesztése, az űrben végzendő kísérletek kérdésében. A napokban megkezdődött a leendő magyar űrhajós jelölt kiválasztása.

BaHír: 2022. január 1-ig lehet jelentkezni űrhajósjelöltnek, miközben a napokban már megindult a kiválasztás. Bátran biztatnál bárkit a megmérettetésre?

A kiválasztásra kerülő űrhajós küldetésének, munkájának fő célja az lesz, hogy a 2025 körülire tervezett űrrepülés során magyar egyetemek, tudományos kutatóintézetek és vállalkozások által fejlesztett kísérleteket végezzen, és magyar fejlesztésű és kivitelezésű eszközöket teszteljen mikro gravitációs környezetben a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. Ez napjaink nagy lehetősége, és még csak nem is kell húszévesnek lennie a jelöltnek, aki érez magában elhivatottságot, és van megfelelő fizikai erőnléte, mentális ereje, műszaki, orvosi, kémiai, nyelvi előképzettsége, és mindehhez kitartása, nem klausztrofóbiás, nos az jelentkezzen bátran.

BaHír: Beszállsz a megmérettetésbe?

Én egyáltalán nem érzek olyan indíttatást magamban, hogy jelentkezzem a feladatra, mert sem fizikálisan, sem pedig mentálisan nem érzem, hogy fel tudnék megfelelően készülni egy ilyen erőt próbáló, de mindenképpen csodálatos, és örök élményt nyújtó űrutazásra.

Megjegyzés: A pályázók 2022. január 31-ig adhatják be jelentkezésüket kizárólag elektronikus úton a http://hunor.gov.hu/ oldalon keresztül elérhető online jelentkezési lap kitöltésével.

Fotóm alapját a pixabay.com biztosította.