Mitől lesz egy település jó hely? Mitől lehet az, hogy az egyik város élhető, míg a másik nem? Mi határozza mindezt meg? A gazdasági tényezők? A földrajzi elhelyezkedés? A polgármester személye? Kicsit mindegyik, ám a valódi lényeg nem a gazdasági teljesítményben, nem a földrajzban, és nem egyetlen választott vezetőben, hanem a település lakóiban van. Kizárólag azok a települések élhetők, amit az ott lakó emberek megtöltenek élettel. Ahol virágzik a közösség, ott virágzik minden. Ahol vannak önzetlen emberek, akik készek dolgozni a saját városukért, ott lesz fejlődés, ott lesz haladás, ott vonzó lesz lakni. Pécsvárad pontosan ilyen hely, és ez nagyban köszönhető a Pécsváradi Ifjúsági Önkormányzatnak (PIFÖ), mely hétvégén ünnepelte a huszadik születésnapját.
Húsz esztendő, megannyi generáció, felejthetetlen emlékek, egy házasság, számtalan barátság, remek programok. Röviden így lehetne jellemezni a 2001 óta eltelt időt.
A legrégebbi, és a legújabb tagok egyaránt megjelentek a születésnapon, mire odaértünk már messziről érezni lehetett a pörkölt ínycsiklandó illatát, a társaság pedig régi emlékeket elevenített fel, meséltek az indulásról, a nehézségekről, de azt is megtudtuk, hogy van aki a későbbi párját ismerte meg a PIFÖ-nél végzett munkánál. Egészen unikális, amit Pécsváradon csinálnak, az ország harmadik legrégebb óta folyamatosan működő ifjúsági önkormányzatáról van szó, ahol most is közel harminc aktív tag van, és továbbra is rendes választás során választják meg a testületi tagokat.
Zenei programokat, sportnapokat, szilvesztereket, gyereknapokat is szerveztek és fognak is még szervezni a PIFÖ-tagok, a helyi ifjúságért és közösségért végzett munkájuk példaértékű, na meg az összetartásuk és a kitartásuk is. Időközben a pörkölt is elkészült (ami hihetetlenül finom volt, ezúton is köszönöm a szakácsnak), a csapatfotók is elkészültek, László „Kislöszös” Miklós révén ajándékot is kapnak a tagok, ráadásul mi, újságírók is, amit szintén köszönünk. Ilyen egy jó nap, gondolom magamban a hazafelé úton. De mit érdemes még tudni a PIFÖ-ről? Elmondunk mindent, részletesen!
A Pécsváradi Ifjúsági Önkormányzat (PIFÖ) 2001-ben alakult, demokratikus alapon működő jogi személyiséggel nem rendelkező ifjúsági szervezet.
Fő célkitűzései közé tartozik a 4000 főt számláló kisváros (Pécsvárad) főként ifjúsági kulturális és közösségi életének színesítése,a helyi fiatalok érdekeinek képviselete. Ezt különböző szabadidős programok, teaházak, koncertek, rock klubok, gyerekprogramok, játszóházak, nyári táborok, sportversenyek, szakmai műhelyek, találkozók, egyeztetések szervezésén keresztül kívánta a kezdetektől elérni.
A PIFÖ testület élén álló ifjúsági polgármester állandó meghívottja a városi képviselő-testületi üléseknek, melyeken tanácskozási joggal vehet részt. A települési önkormányzat a kezdetektől támogatta a PIFÖ működését, az együttműködés folyamatosnak mondható.
A PIFÖ két évtizedes folyamatos működése során mindig az aktuális testület tagjai és a korosztály aktuális érdeklődési körének megfelelő programokat szerveztek/szerveznek. Ilyenek voltak az ifjúsági fesztivál, bálok, nyári táborok, gyereknap, koncertek, klubfoglalkozások, önkéntes programok, sportesemények, ifjúság szakmai műhelyek, tapasztalat cserék helyi országos és nemzetközi szinten.
A PIFÖ tagjai kezdetben 15-29 éves, majd később a 13 és 27 év közötti fiatalok, akik a szintén az e korosztályba tartozó pécsváradi lakosok szavazatai alapján kerülnek a testületbe, akik egésze önkéntesekből áll, munkájukért anyagi juttatást nem kapnak.
A PIFÖ működésének támogatásaként 2006-ban az önkormányzati tulajdonban lévő tűzoltó szertárat kapták használatra, amiben felújítás után alakították ki a Kaptár ifjúsági klubot. A klub helyszíne volt PIFÖ testületi üléseknek, képzéseknek, szakmai, kisebb ifjúsági találkozóknak, szabadidős programoknak, buliknak, szülinapoknak. Másfél évtized után idén sikerült ismét egy nagyobb felújítást végezniük a fiataloknak, melyet az Európai Szolidaritási Testület által támogatott KAPTÁR->Kapj rá! projektből valósítottak meg.
2011-ben került sor egy másik szintlépésre, amikor a korábbi tagok létrehozták a Fiatalok a részvételért Egyesületet, mellyel gesztorszervezetként vesznek részt a fiatalok életében és biztosítják számukra a hátteret projekjeik, ötleteik megvalósításához.
A gyermek és ifjúsági önkormányzatok láthatatlan segítői az úgynevezett felnőtt segítők, akik lehetnek művelődésszervezők, ifjúsági referensek, ifjúságsegítők, pedagógusok, helyi aktivisták egyaránt. Pécsvárad esetében ezt a pozíciót ifjúsági referens, később ifjúságsegítő töltötte be.
Miért nagy szó, hogy 20 éves egy települési ifjúsági szervezet?
A települési gyermek és ifjúsági önkormányzatok létrehozására nincs szabály, nincs kötelezettség. Alulról jövő kezdeményezés, amely teret ad a településeken élő fiataloknak az ötleteik kibontakozására, az ötlettől a megvalósulásig közösségben való cselekvés, együttműködés kipróbálására. Mivel jelölni és szavazni szükséges, egyfajta bevezetés a demokrácia megismerésébe, gyakorlására.
A gyermek és ifjúsági önkormányzat fogalma nem magyar találmány, az első gyermekönkormányzatok (rövidebben: GYÖK-ök) 1992-ben francia minta alapján jöttek létre Magyarországon. A gyermekönkormányzatok célja, hogy az adott településen élő fiatalok létrehozhassák saját képviselőtestületüket, annak érdekében, hogy korosztályuk érdekeit képviselni tudják azáltal, hogy együttműködnek településük önkormányzatával. Ezáltal elérhető, hogy az ifjúsági önkormányzatokból olyan fiatalok nőjenek fel, kik fiatalon elsajátítják és megértik a demokratikus működés alapvető szabályait, valamint az aktív ifjúsági önkormányzati munka által olyan készségekre és kompetenciákra tegyenek szert, melyek által problémamegoldó képességük nő. Meg tanulhatnak pályázatot írni, programot szervezni, számos nem formális képzésen vehetnek részt. Ez pozitív hatással van, mind a fiatal számára, ki aktívan részt vesz települése közéletében, mind pedig a településnek, s annak fiataljai számára, hiszen az ifjúsági önkormányzat az ő érdekükben fejti ki tevékenységét.
Az ifjúsági önkormányzatok általában a fiatalok aktív kezdeményezésére alakulnak egy-két felnőtt segítő külső támogatásával. A felnőtt segítő szerepe ugyan nagy és kétségkívül elhanyagolhatatlan, azonban Ő semmiképpen nem korlátozhatja a fiatalok tevékenységét, csupán felhívja figyelmüket lehetőségeikre, erősségeikre, gyengeségeikre; szerepe nem szabályozó, hanem orientáló, tanácsadó.
Kiemelkedő jelentőségű, hogy mindenütt a szervezetek alapdokumentumait a helyi igényeknek megfelelően maguk a fiatalok hozzák létre (természetesen figyelembe véve a törvényi kereteket, lehetőségeket). Működésük akkor lehet sikeres, ha ahhoz a felnőtt önkormányzat pénzeszközöket és döntési jogköröket ad át, ha véleményüket az őket érintő kérdésekben nemcsak kikéri, de komolyan is veszi. A gyermekönkormányzatok helybéli működésétől várható, (a gyermekönkormányzat saját tevékenységén felül), hogy felnő egy a szervezési, a közigazgatási eljárásokat értő; az egymás közötti együttműködést elsajátított; a választási győzelmet és vereséget megélt; a győzelmet követően a cselekvés lehetőségét elnyert; a vereség elviselése után a cselekvésbe bevont; az elhatározásokból tervet és az ötletekből cselekvést megvalósító; a különvéleményeket elviselni képes; az akadályokat megoldani és meghaladni tudó nemzedék.
Mi mást is kívánhatnánk, mint újabb sikeres húsz esztendőt, a PIFÖ-nek!
