A Humusz Szövetség (régebbi nevén Hulladék Munkaszövetség) 14 magyar környezetvédő szervezet szövetségeként jött létre 1995-ben, majd 2010-ben alakult egyesületté. Tevékenységei közé tartozik a fenntartható termelési és fogyasztási gyakorlatok népszerűsítése, lakossági tanácsadás, környezeti nevelés, ismeretterjesztés, közösség- és hálózatépítés.
„Magyarországon minden egyes ember évente 500 kg körüli mennyiséggel járul hozzá a környezetszennyezéshez, és ez a szám minden évben nő. Mindezek tetejébe elszakadtunk a valóságtól: lassan már nem tudjuk, hogyan kell növényeket termeszteni, állatokat tartani, varrni, javítani, ellátni magunkat. Rá vagyunk utalva a boltokra – többnyire a multikra” – áll a Humusz Szövetség bemutatkozásában.
Szabó Györggyel, a Humusz Szövetség munkatársával készítettünk interjút. György környezeti gazdaságtan frissdiplomásként 2012-ben kezdett önkénteskedni szervezetben, rendezvényeken is aktívan segédkezve. 2020 áprilisa óta dolgozik teljes állásban a Humusz Szövetségben.
Mivel foglalkoztok a Humusznál?
A Hulladék Munkaszövetség 1995-ben alakult, akkor még egy kicsit más célokkal. Akkor még a szelektív hulladékgyűjtés sem működött úgy, ahogy manapság. Ezért akkor még ez volt a fő fókuszban. Azóta már kiépült és többé-kevésbé működőképes a szelektív hulladékgyűjtés, legalábbis bizonyos hulladéktípusok esetében.
Ma már elsősorban a hulladékmegelőzést és újrahasználatot, illetve az erőforráshatékony és fenntartható termelést és fogyasztást népszerűsítjük, hogy ezzel napi gyakorlattá válhasson a társadalom különböző rétegeiben. Gyakran tartunk iskolai és óvodai csoportoknak foglalkozásokat, de a legkisebb korosztálytól kezdve egészen az idősebb generációkig mindenkihez igyekszünk eljuttatni az üzeneteinket. Nagy hangsúlyt fektetünk az oktatók és tanárok, környezeti nevelők továbbképzésére is.
Miért változtattatok nevet?
A Humusz név egy kis játék a szavakkal. Régi nevünket, a Hulladék Munkaszövetséget azért is változtattuk Humusz Szövetségre, mert nagy hangsúlyt fektetünk a szerves hulladék komposztálására is. A Humusz ház kertjében van egy közösségi komposztpont, ahol a helyiek komposztálják a konyhai szerves hulladékukat. Ez körülbelül 200 háztartást jelent. Az általuk idehozott szerves hulladék válik érett komposztként humuszhoz hasonló, termőföldként is használható anyaggá, amit utána ők szabadon és ingyen elvihetnek és felhasználhatnak többek között virágföldnek.
Milyen előnyei vannak a hulladékból előállított komposztnak?
Azon túl, hogy költségeit is spórolnak az emberek azzal, hogy nem a boltban veszik a messziről odaszállított virágföldet, további két fontos előnye van. Egyrészről Magyarországon a lakossági hulladéknak körülbelül az egyharmada szerves hulladék, vagyis komposztálható. Akik bekapcsolódnak hozzánk a közösségi komposztálásba, azok a kukájukba kerülő hulladéknak a mértékét is nagyban csökkentik.
Másrészt azzal, hogy ebből a szerves hulladékból értékes, tápanyagdús föld lesz, a talaj is javítható. A világon és itthon is égető probléma, hogy kimerülnek a talajok, ebben is segít ez a körforgás, amit itt a Humusznál is gyakorlunk.
Budapesten kívül is léteznek komposztközösségek?
Vidéken jellemzőbb az, hogy a ház mellé kert is tartozik, ezért sokan maguknak oldják meg a komposztálást, ritkább a közösségi komposztálás.
Kaptunk azonban olyan megkeresést, ahol arról érdeklődtek hogyan tudnának közösségi komposztpontot nyitni vidéken. Elmondásuk szerint hiába élnek kertes övezetben, az emberek nem komposztáltak.
Budapesten viszont robbanásszerűen terjednek a közösségi komposztpontok. Egyre több közösség érzi úgy, hogy szüksége lenne erre. A Főkert fel is karolta ezt a kezdeményezést, és már számos komposztpont nyílt a város különböző pontjain. Ezekben segítünk mi is, igyekszünk a nálunk felhalmozódott tudással segíteni az ottani közösségeknek, hogy mit kell tudniuk, hogyan lehet ezt az egészet üzemeltetni és fenntartani, milyen szabályokat érdemes hozni.
Az emberek milyen formában találnak meg titeket?
Együttműködve a Főkerttel sokszor személyesen keresnek meg minket, ilyenkor kimegyünk a helyszínre és elmondjuk a tapasztalatainkat, bevezetjük őket a legfontosabb információkba.
Emellett online is megtalálhatóak vagyunk, Facebook oldalunkon és weboldalunkon is kapcsolatba léphetnek velünk.
Emellett tartunk komposztálóképzéseket is. Ezt össze szoktuk azzal a lehetőséggel kötni, hogy aki nálunk itt, a Humusz Házban részt vesz egy ilyen képzésen, az utána regisztrálhat is a mi közösségi komposztpontunkba, amennyiben itt a környéken lakik és érdekli. Persze azokat is szívesen várjuk, akik csak érdeklődnek, és esetlegesen a saját lakóközösségükben szeretnék megvalósítani.
Hogy néz ki a komposztképzés?
A képzésen ismertetjük a komposztálás folyamatát, előnyeit. Beszélünk arról, hogy mit lehet beletenni a komposztba és mit nem, illetve mi az, amit csak korlátozott mennyiségben ajánlott. Arról is szót ejtünk, hogy ami belekerül, azt milyen arányban érdemes adagolni, azaz milyen legyen a komposztunk száraz-, illetve nedvesanyag aránya, milyen sűrűn kell forgatni, rostálni. Aki esetleg saját lakóközösségében szeretne közösségi komposztpontot kialakítani, mire figyeljen oda, illetve a mi komposztpontunk mellett milyen egyéb közösségi komposztálási lehetőségek adottak a városban.
A társadalomban mekkora az igény erre?
Alapvetően azt érezzük, hogy egyre többen szeretnének tudatosan élni, és keresik a megoldásokat a saját közösségükben, környezetükben. Ez abból is látszik, hogy egyre több az úgynevezett „zöld influenszer”, akik akár a fenntartható divattal kapcsolatban, akár a „zero waste” háztartással kapcsolatban adnak tanácsokat. Videóik, bejegyzéseik hatalmas megtekintéseket érnek el.
Azt lehet látni, hogy a 20-as, 30-as korosztály, főleg a fiatal anyukák a legnyitottabbak ezekre a tartalmakra. Persze vannak érdeklődők az idősebb generációkban is szép számmal.
Külföldön nagyon sok a „zero waste” kezdeményezés. Augusztus végén részt vettem Szlovéniában egy képzésen, ahol sok szervezettel találkoztam. Azt tapasztaltam, hogy nagyon lelkesen és sokan foglalkoznak a témával hivatásszerűen a közép- és nyugat-európai országokban.
Mi lenne a hulladékkezelés szempontjából az ideális állapot?
Ideális helyzetben én más munka után nézhetnék, mert mindenki tudatosan élne, nagyon kevés hulladékot termelne, és amit megtermel, azzal is tudná, mihez kezdjen.
Ez akkor valósulhatna meg, ha a hulladékkezelésben, és -gazdálkodásban a hulladékhierarchia felsőbb szintjeire, a megelőzésre és az újrahasználatra összpontosítanánk, és olyan társadalmi, gazdasági, kulturális légkör jönne létre, ahol eleve nem is termelődik hulladék. Az újrahasznosítás bonyolult, költséges eljárás, ezért az ideális az lenne, ha minél kevesebb erőforrás kerülne anyagában újrafeldolgozásra. Nyilván ez egy utópia, ettől még nagyon távol vagyunk.
Kiemelt kép: humusz.hu
