A klímacsatát és a fenntarthatósági fordulatot „vagy a városokban nyerjük meg, vagy városokban veszítjük el” – mondta Áder János köztársasági elnök, miután hivatalában fogadta Szita Károlyt, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnökét kedden.
Az államfő a közös sajtótájékoztatón közölte: a klímaváltozás elleni küzdelem fő terepét jelentik a városok. Jelenleg a világ lakosságának több mint 50 százaléka városokban él, és 2050-re négy emberből három városlakó lesz. Energiafelhasználás és károsanyag-kibocsátás tekintetében is megkerülhetetlen tényezők a városok Áder szerint.
Áder János felidézte azt is, hogy Budapest 2015-ben, a megyei jogú városok pedig 2018-ban csatlakoztak az Under2 elnevezésű mozgalomhoz, amely azért jött létre, hogy a párizsi klímacsúcs aláíróit „a korábbinál is ambiciózusabb megállapodásra ösztönözze”. Először annak módszertanát kellett kidolgozni, hogy az egyes megyei jogú városokban miként csökkent a károsanyag-kibocsátás 1990 és 2019 között, valamint a városokra lebontva terv készült a mérsékléséhez szükséges döntésekről. A szakmai munkát és „a leltár” elkészítését a Kék Bolygó Alapítvány szakmai csapata koordinálta.
Elhangzott az is, hogy a két hét múlva kezdődő Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expón és Világtalálkozón a kiállítók egy része arra keresi választ, hogy miként lehet okosvárosokat építeni, a meglévő infrastruktúrát hatékonyabban és környezetkímélőbb módon működtetni.
Szita Károly az eseményen beszámolt arról, hogy Magyarország éves károsanyag-kibocsátásának 24 százalékáért a 23 megyei jogú város a felelős. A Kék Bolygó Alapítvány koordinálásával elkészített leltár eredményei alapján a legnagyobb károsanyag-kibocsátó az energiaszektor, utána az ipar, a közlekedés, a hulladékgazdálkodás és a mezőgazdaság következik, ami meghatározta a városok cselekvési irányát – mutatott rá Szita Károly.
Az MJVSZ elnöke bejelentette: Pécs, Salgótarján és Kaposvár már 55 százalékkal csökkentette a kibocsátását, ezt a célt eredetileg 2030-ra kellett volna teljesíteni. A kibocsátás-csökkentő intézkedésekre példaként említette, hogy Miskolc geotermikussá alakította át a távhőrendszerét, Sopron napelemparkot épített, Szeged szintén a távhőrendszerét korszerűsítette, Kaposváron pedig megépült Közép-Európa legnagyobb – mintegy 100 megawattos – napelemparkja, továbbá a város lecserélte az autóbuszflottáját is.
Forrás: MTI
