Ausztrália új törvényeket vezet be annak érdekében, hogy az internetes trollokat leleplezhesse. A törvény szerint a közösségi médiaóriások (mint Twitter, Facebook stb.) kötelesek lesznek adatokat szolgáltatni azokról a névtelen felhasználókról, akik rágalmazó megjegyzéseket tesznek – közölte a miniszterelnök, Scott Morrison vasárnap.
“Az online világ nem lehet vadnyugat, ahol botok, bigottak, trollok és mások névtelenül járkálnak és bántalmazhatnak embereket” – mondta egy televíziós sajtótájékoztatón. “Ez nem történhet meg a való világban, és semmi oka, hogy a digitális világban megtörténhessen”.
A kormány a közösségi oldalak üzemeltetőit tenné felelőssé az online trollok azonosításáért. Az új jogszabály egy panaszmechanizmust vezet be. Ez azt jelenti, hogy ha valaki úgy gondolja, hogy a közösségi médiában rágalmazzák, zaklatják vagy esetleg támadó hangnemet ütnek meg vele szemben, akkor követelhesse, hogy távolítsák el ezeket a bejegyzéseket. Amennyiben ezt megtagadják, bírósági eljárás keretében kényszeríthetik a közösségi médiaplatformot, hogy adja meg a kommentelő adatait, mely utat kínál az érintettek rágalmazásért való perlésére.
A jogszabály értelmében a közösségi médiavállalatoknak létre kellene hozniuk egy panaszbejelentő felületet és kötelesek lennének összegyűjteni a jelenlegi és új felhasználók személyes adatait, ami felvet némi etikai problémát. Az sem egyértelmű, hogy az adatokat hogyan fogják ellenőrizni, valamint nem világos, hogy milyen személyes adatokat gyűjtenének.
Szeptemberben a CNN megtagadta az ausztrálok hozzáférését a Facebook-oldalaihoz rágalmazási kockázatra hivatkozva, mivel az országban a legfelsőbb bíróság korábban úgy döntött, hogy a kiadók felelősségre vonhatók a nyilvános kommentszekcióban megjelenő rágalmazásért, még akkor is, ha maguk a cikkek egyáltalán nem azok. Mivel a közösségi médiavállalat nem volt hajlandó segíteni abban, hogy letiltsák a kommenteket és különösképpen a rágalmazó kommenteket az országban, a CNN kivonta Facebook-jelenlétét Ausztráliában.
“Csalódottak vagyunk, hogy a Facebook ismét nem tudta biztosítani, hogy a platformja hiteles újságírás és az aktuális eseményekről szóló produktív párbeszéd helyszíne legyen a felhasználók között” – fogalmazott akkor a CNN szóvivője.
Az új törvény bevezetésével viszont az oldalak üzemeltetői helyett maga a közösségi média üzemeltetője, vagyis például a Facebook esetében a Meta lenne felelős.
“A digitális platformoknak – ezeknek az online cégeknek – megfelelő folyamatokkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék az ilyen tartalmak eltávolítását. Ők hozták létre a teret, és biztonságossá kell tenniük. És ha nem teszik, mi fogjuk őket (az ehhez hasonló törvények révén) erre kényszeríteni.” – mondta az ausztrál miniszterelnök.
Szakértők szerint azonban a rágalmazásra való öszpontosítás nem segít az online zaklatás visszaszorításában.
Ginger Gorman, a kibergyűlölet szakértője és a Troll Hunting (Trollvadász) című könyv szerzője szerint a jogszabály nem tesz eleget az online visszaélések elleni küzdelemben. “Összességében azt mondanám, hogy ez túl kevés és túl késő – annyi valódi kárt okoztak már. És ez nem megy elég messzire” – mondta Gorman. “A médiavállalatok évtizedek óta bizonyították, hogy ezt nem fogják egyedül megoldani. A kormányoknak tehát törvényi úton kell szétválasztaniuk őket, megkurtítani a hatalmukat, és érvényre juttatni a közérdekű gondossági kötelezettséget.”
Dr. Lauren Rosewarne, a Melbourne-i Egyetem munkatársa szerint viszont a rágalmazás könnyebben meghatározható, mint az “online gyűlölet” vagy a “trollkodás”.
Morrison elmondta, hogy a kormány támogatni fogja az első eseteket, hogy segítsen precedenst teremteni. “Olyan próbapereket fogunk keresni, amelyek megerősíthetik ezeket a törvényeket” – mondta.
