Az idei Pszieszta (Pécsi Pszichológus Napok) háromnapos konferenciájának megannyi történését, érdekességét, információját nehéz feladat lenne egy pörgős és érdekes cikkbe összegyúrni. Mivel az esemény alatt meghallgatott előadások mindegyike külön- külön is rendkívül izgalmas volt, és mindegyik terület nagyobb figyelmet igényelne, ezért úgy döntöttem beszámolómat napi bontásban, három cikk formájában közlöm.
Ez a cikk a Pszieszta harmadik napján elhangzott előadások tartalmát foglalja össze az én szemüvegemen keresztül.
A Pszieszta harmadik és egyben utolsó napja Végh József nyá.r. ezredes, klinikai szakpszichológus, tréner „Érzelem- és személyiségközpontú tárgyalás” című előadásával vette kezdetét. Az előadás kezdetén József bemutatta nekünk a tárgyalás (tárgyaló oldaláról) alaplépéseit, melyek a következők voltak: célmeghatározás, információgyűjtés (a pozíció megteremtéséhez és az érzelmek kezeléshez), tárgyalási taktika kidolgozása és előkészítése, tárgyalás lefolytatása, megegyezés/eredmény. Hozzátette, hogy érdemes meghatározni minimális és maximális főcélokat, amik mozgásteret adnak nekünk a folyamat során, illetve mellékcélokat, melyek szintén segíthetik a tárgyalás kedvező kimenetelét. Ezt követően rátért a mentális térképek egyeztetésének fontosságára az együttműködés érdekében. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy felfedezzük a másik belső világát, látásmódját, úgy, ahogyan a másik megéli, látja a dolgokat. Ez azért fontos, mert így lehet a leghatékonyabban támogatást nyújtani az ügyfél számára. Kitért továbbá a tárgyalás során a viselkedés – pl: légzés, kéztartás, válltartás, a test térbeli elhelyezkedése-, valamint a beszéd – beszéd tempója, ritmusa, hangszín, ügyfél által használt szavak, fogalmak használata- kiemelkedő szerepére is is. Ezután Albert Mehrabian kommunikációs elméletéről beszélt, mely azt taglalja, hogy a kommunikációnk több mint 90%-a nonverbális kommunikáció és csak a maradék, igencsak csekély mennyisége a verbális információátadás (testbeszéd 55%, szavak 7%, hangszín 38%). Ezért is kerülnek fókuszba a fent leírt viselkedésbeli és beszédbeli változtatások a tárgyaló részéről. Zárógondolatként még betekintést nyerhettünk a különböző személyiségzavarok speciális karakterprofiljaiba. Ez azt írja le, hogy miként tárgyaljunk effektíven egy paranoid, antiszociális, nárcisztikus, histeroid vagy skizoid személyiségzavarral élő személlyel.
Az első előadást Dr. Szalai Tamás Dömötör, a Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet munkatársának „Testképzavar – Amire nem figyelünk evészavarok terápiáján és önsegítéskor” című előadása követte. Tamás az előadást a testkép és a testképzavar fogalmainak tisztázásával kezdte.
„A testkép a saját test összetett, belső leképződése, amely magában foglalja a testünkről alkotott általános képet és aktuális benyomásokat, testérzeteket, korábbi emléknyomokat és jelenlegi élményeket.”
„A testképzavar – a testtel való elégedettségen túlmutatva – a testélmény összetett zavara. Súlyos pszichiátriai tünetegyüttes, amelynek legfőbb jellemzői a testalak vagy egyes testi jellemzők torzult észlelése, a testalak és testtömeg irreális hatása az önmeghatározásra, és sok esetben a veszélyeztető magatartás.”
Az, hogy hogyan is látjuk magunkat egy komplex, többtényezős modellből áll össze. Fontos, hogy mások szerint én milyen vagyok, egyszer milyennek láttam magam (múlt), így látom magamat most (jelen), milyen szeretnék lenni a jövőben (jövő), valamint a környezet/kultúra szerint milyennek kellene lennem.
A testképzavar tünetei leginkább serdülőkorban, és fiatal felnőttkorban jelentkeznek, azonban kialakulása már a gyermekkorban elkezdődhet. Fontos tudnunk, hogy a testképzavarral élők esetében a testről alkotott információkat az agy torzult módon dolgozza fel. Ez egy neurobiológiai zavar, melyben az egyén testről alkotott képének nincs köze a realitáshoz, a kliensnek nincs belátása a problémára, éppen ezért olyan „észérvekkel”, mint a „túl vékony vagy, enned kéne” nem lehet őket meggyőzni. A testképzavart nem szabad elbagatellizálni, ugyanis ez egy pszichoterápiával kezelt betegség.
Több oka is van annak, amiért a testképzavarra fokozott figyelmet kellene fordítani, és szélesebb körben edukálni az embereket a fajtáiról és azok tünetegyüteseiről. Az okok között szerepelnek a következők:
– Gyakori jelenség (főleg a tizenévesek körében)
– A pszichiátriai betegségek közül ezen betegségeknek a legmagasabb a halálozási aránya (egyötöde öngyilkosságba torkollik)
– Számos társul zavara lehetséges: depresszió, szorongás, szív- és érrendszeri szövődmények, csont-, bőr-, haj-, fogak állapotában maradandó károk, társas zavarok
– Férfi: Nő aránya- 1:9
Tamás ezután a multi-impulzív evészavarokkal folytatta, melyek során a beteget hánytatás, hasmenés vagy falábi rohamok jellemzik. Az ilyen személyeknek alacsony a frusztráció toleranciája, nem bírják elviselni a belső feszültségeket, impulzus-kontroll zavar figyelhető meg náluk, melyet a bulimia nervosa és az anorexia nervosa esetében hánytatással és hashajtással, a binge eating esetében pedig falási rohamok formájában tettenérhető.
Az előadás utolsó felében az ilyen betegséggel élők ellátásainak alapelveit, lehetőségeit és formáit vettük sorra.
Az idei kerekasztal-beszélgetés „Az addikt, mint a társadalom tagja.” Címet viselte. A beszélgetés résztvevői Dr. Szemelyácz János pszichiáter, pszichoterapeuta, addiktológus, Kárpáti Tamás klinikai szakpszichológus, Dr. Widder Szilvia pszichiáter, addiktológus, családterapeuta, Budán Ferenc addiktólógiai konzultáns, okleveles szociális munkás, és Dóczi Eszter szociálpedagógus, az INDIT Közalapívány vezetője voltak. A beszélgetést pedig Dr. Bandi Szabolcs moderálta. A 2 órás beszélgetésben olyan kérdéseket jártunk körül, mint hogy a függőség egyéni vagy társadalmi probléma-e, változna-e a jelenlegi helyzet, ha a most illegális szereket legalizálnák, mit tehet a család, ha az egyén ellenkezik a rehabilitáció ellen, kinek a dolga beszélni a függőségekről, valamint a tűcsere programmal kapcsolatos gondolatok.
A Pszieszta minden előadása, amin részt vettem, nagyban gazdagította és tágította a tudásomat, ezért meleg szívvel ajánlom a jövő évi konferenciát és az tanévközi eseményeket Olvasóinknak. Ha többet szeretnének megtudni a Psziesztáról és értesülni szeretnének a jövőbeli eseményekről, akkor látogassanak el a Pszieszta Facebook oldalára!
Kiemelt kép: Pszieszta
