Míg 15-20 évvel ezelőtt a klímaváltozás, a különböző környezetvédelmi kérdések csupán a téma iránt leginkább érdeklődők, valamint az azt kutatók figyelmét kötött le, addig mára a politika, a diplomácia, az üzleti világ és a közbeszéd legfontosabb hívószavaivá váltak. Ennek a viszonylag rövid idő alatt végbemenő, mégis jelentősnek mondható változásnak számos, egymástól markánsan eltérő oka van.
Ma már tudományos konszenzus van abban, hogy az, ahogyan az elmúlt évszázadok során a bolygón éltünk és használtuk annak erőforrásait, hosszútávon fenntarthatatlanná vált. A saját bőrünkön érezhetjük az éghajlatváltozás hatásait, az egyre többször előforduló és sok esetben komoly környezeti pusztítással járó extrém időjárási körülményeket, az évszakok jól megszokott rendjének felborulását, vagy mondjuk úgy, hogy összemosódását. Ebből kiindulva nem csoda, hogy egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak az emberek is a téma irányába.
Egy ezektől teljes mértékben eltérő szemléletmód az, ami a piaci szereplőket, multinacionális nagyvállalatokat arra ösztönözte, hogy a környezetvédelem és fenntarthatóság jelszavakat a képzeletbeli lobogójukra tűzzék. Kereslet, kínálat, nincs ebben természetesen semmi meglepő, hiszen minél inkább érdeklődünk mi, hétköznapi emberek a zöld témák iránt és minél fontosabb számunkra a fenntarthatóság kérdése, az óriásvállalatok számára annál inkább kulcskérdéssé válik, hogy elhitessék velünk, hogy mindezek számukra is rendkívül fontos értékek.
Néhány nappal ezelőtt a Greenpeace nyilvánosságra hozott egy felmérést, amit a megbízásukból a Policy Solutions elemző intézet és a ZRI Závech Research március utolsó hetében készített. A felmérés eredményeiből kiolvasható többek között, hogy a megkérdezettek 78%-a egyetért abban, hogy Magyarországnak nem szabad függenie más országoktól az energiaigénye miatt, a szükséges energiamennyiséget itthon kell megtermelnünk.
Érdekes és egyben pozitív eredmény, hogy a válaszadók 80%-a szerint fontos szerepet kellene szánni az ország úgynevezett energiamixében a megújuló energiaforrások használatának, 70% pedig egyetértett azzal, hogy a magyar kormánynak elsősorban a megújulókat kellene támogatnia az energetikai fejlesztések során.
Szintén a közelmúltban készült egy hasonló felmérés a WWF Magyarország megbízásából. Ebből kiderül többek között, hogy a megkérdezettek több, mint 90%-a elvárja az ország politikai vezetőitől, hogy kiemelt fontosságúként kezelje a természetvédelem és a klímavédelem ügyét. További 71% pedig úgy gondolja, hogy indokolt lenne egy önálló, környezetvédelemmel foglalkozó minisztérium működtetése. Talán kevesen emlékeznek már rá, de Magyarországon egyébként működött ehhez hasonló intézmény, ami a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nevet viselte és 2010-ben szűnt meg, amikor is helyét a Vidékfejlesztési Minisztérium vette át, azóta pedig az ide tartozó feladat- és hatásköröket a kormány több különböző minisztérium (és államtitkárság) alá rendelte.
Az elmúlt évek során hazánkban egyre komolyabb problémát jelent az illegális hulladéklerakók elterjedése. Forgalmasabb utak mellett, erdőkben, természetvédelmi területeken, lakott területek közvetlen közelében, szinte bárhol találkozhatunk velük. Ennek tükrében nem meglepő az, hogy a már említett WWF felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek 97%-a szerint fontos lenne, hogy a hatóságok hatékonyabban lépjenek fel a természetkárosítás ellen. Természetesen ez alatt nem csupán az illegálisan elhelyezett hulladék lerakatok felszámolását kell érteni, hanem minden egyéb környezetkárosító tevékenységet is.
Összességében tehát azt láthatjuk, hogy minket magyarokat is egyre inkább foglalkoztatnak a környezetvédelemmel, bolygónk védelmével kapcsolatos kérdések, ami azért is kiemelten fontos, mert a környezetkárosítás negatív következményeivel nem csupán a távoli jövőben, hanem itt és most, a mindennapokban is szembesülhetünk.
Szerencsére vannak pozitív példák is, mint például az a hír, hogy a BKK forgalomszámlálói idén márciusban 5 százalékos kerékpáros forgalomnövekedést mértek az előző évi adatokhoz képest, ami azt jelenti, hogy 2022-ben tízezerrel több kerékpáros tekert a főváros utcáin március hónapban. Figyelembevéve, hogy az olyan nagyvárosokban, mint Budapest, Pécs, Debrecen vagy Szeged milyen komoly problémát okoz a légszennyezettség mértéke, minden ilyen hírnek örülhetünk.
Kiemelt kép: Cats Coming fotója a Pexels oldaláról
