Történelmi emlékhelyek Baranyában:
Pécs, székesegyház, püspöki palota és a középkori egyetem
Az emlékhelyről:
A pécsi püspökséget I. (Szent) István az első egyházmegyék között alapította 1009-ben. A többször átépített székesegyház mai formáját a 19. század végén nyerte el. Valószínűleg a szintén 11. századi eredetű püspöki palotához kapcsolódott Magyarország első egyeteme, amelyet Vilmos püspök és I. (Nagy) Lajos kezdeményezésére alapítottak 1367-ben.
Programok:
Helyszín: 7621 Pécs, Dóm tér 1.
Janus Pannonius arcai – tematikus séta a pécsi püspök és humanista költő emlékére. Május 14. 14 óra. találkozási pont: a pécsi Püspöki Palota bejáratánál, a Liszt Ferenc szobor mellett, az előzetesen Székesegyházban megváltott jeggyel.
Mohács, Nemzeti Emlékhely
Az emlékhelyről:
1526. augusztus 29-én a Mohács melletti síkságon az I. Szulejmán szultán vezette, 75-80 ezer főnyi oszmán-török haderő döntő győzelmet aratott II. Lajos magyar uralkodó 25 ezer fős, német, cseh és lengyel csapatokkal kiegészített hadserege felett. A csata áldozatainak tömegsírjai a nemzeti sírkert részei. A „mohácsi vészt” követően a középkori Magyar Királyság hatalmi helyzete megváltozott, és alig másfél évtizeddel később az ország gyakorlatilag három részre szakadt. Az el nem foglalt nyugati és északi részeken a magyar király országolt, keleten az erdélyi fejedelemség viszonylagos önállóságot őrzött meg.
Programok:
Helyszín: Sátorhely, (hrsz:0266)
9.00. Köszöntőt mond: Móczár Gábor főigazgató, Nemzeti Örökség Intézet
Dr. Hargitai János országgyűlési képviselő, miniszteri biztos
Závoczky Szabolcs igazgató, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
9.30. „Mohács500” rajzverseny eredményhirdetése
9.45. Sajtótájékoztató
10.00. Dr. Varga Szabolcs történész előadása: „Kosovo-polje, Várna, Udbina. Oszmánellenes történelmi emlékhelyek a Balkán-félszigeten”
Az emlékhelyenen 09.00 és 18.00 óra között folyamatosan, különleges szakvezetésekkel várjuk az érdeklődőket, amelynek során történelmi hagyományőrzők segítségével, interaktív módon ismerkedhetnek meg a közel 500 évvel ezelőtti fegyverekkel, viselettel, katonai szokásokkal. 2020-ban megkezdőttek a tömegsírok feltárása, melynek a bemutatása szintén a program része.
Szigetvári vár
Az emlékhelyről:
I. Szulejmán szultán 1566-ban százezres sereggel támadta meg Szigetvárt, de győzelmét nem érte meg, még az ostrom idején elhunyt. Helyzete reménytelenségét látva a kapitány, Zrínyi Miklós háromszáz katonájával kitört a várból, és hősi halált halt. Az ostrom történetét azonos nevű dédunokája írta meg. A vár az oszmán-török uralom alól 1689-ben szabadult fel.
Programok:
Helyszín: 7900. Szigetvár, Vár u. 19. – Szigetvári Vár
10:00 – 13:00 Kézműves foglalkozás
10:00 – 13:00 Kincskereső játék a várban
12:00 Az ünnepnap hivatalos megnyitása a Nemzeti Emlékhely sztélénél díszlövéssel
12:30 Koszorúzás IV. Zrínyi Miklós sírfedlapjánál
13:00 Lőfegyverek a 16. században – a vár új pistoléjának bemutatása, előadás
13:30 Kiss Ernő fafaragó népi iparművész Zrínyi kirohanása című domborművének bemutatása (a mű restaurálása az NKA Múzeumok Kollégiuma pályázatának keretében valósult meg)
14:00 Az új kőtár átadása, bemutatása
14:30 Viselet- és fegyverbemutató
Egész nap folyamatosan:
Népi játszóház
Tárlatvezetés a vártörténeti kiállításon a múzeumban, valamint a türbekiállításon a dzsámiban
Kézműves kirakodóvásár (10 és 17 óra között)