Május 14-én, Sárokon 14 év után újra esküvőre készülődtek az önkormányzat épületében. Az esemény nem csak a házasulandók életében volt nagy esemény, akik 23 évi együttélés után mondták ki egymásnak a boldogító igent, ha nem a település mindennapjaiban is régen látott eseménynek számított, hiszen Sárokon utoljára 2008-ban volt esketés.

Vicsik Renáta és Pataki József az életre szóló igent a sároki önkormányzat házasságkötő termében mondták ki, ahol a szertartást, dr. Kovács Anikó, a község jegyzője – aki egyben anyakönyvvezető is – vezette le. A szertartáson részt vett Smilja Henke megbízott polgármester asszony, és a képviselő- testület tagja is.

Fotónk az igenek elhangzása után készült

A Baranya megyei Mohácsi Járásban található Sárok településnek jelenleg 111 fő lakosa van. A horvát határ közvetlen közelében található falu Mohácstól délre, Villánytól pedig délkeletre helyezkedik el. Sárok zsáktelepülésként tartható számon, mivel közúton csak Lippó déli határa felől érhető el a gépjárművel az 5702-es útról leágazó 57118-as mellékúton.

Sárok települést egy 1296-ból származó oklevélen említik először, amely még Sarugh néven nevezi a kis baranyai falut, mikor is Fülöpföldével írták határosnak. Egy 1298-ban íródott dokumentum pedig Saryug néven jegyzi, de itt már Bezedekkel jegyezték határosnak.

Sárok egykori birtokosai a szokásoknak megfelelően valaha helyi nemesek voltak, birtoka volt a településen az 1296-os adatok alapján bizonyos Iváni Ivánka fiainak.

Sárok településen élő magyarság sorsát a magyarországi falvakhoz hasonlóan a törökvilág megpecsételte. A baranyai falu a török időkben teljesen elnéptelenedett. A török kiűzése után az egykori településre először kevés magyar, majd délszláv család, később pedig német betelepülő családok költöztek a XVIII. században.

Sárok lakossága 1910-ben még 491 fő volt, melyből 33 fő magyar, 133 fő német, 320 fő szerb, 2 fő horvát és 3 fő egyéb anyanyelvűnek vallotta magát.

Sárok egészen a XX. század közepéig Baranya vármegye, Baranyavári Járásához tartozott.

A falut napjainkra, oly sok magyarországi zsáktelepüléshez hasonlóan elérte az elnéptelenedés, az elöregedés veszélye. Az aktív korú lakosság a távoli városokba vagy éppen külföldre költözött, költözik.

2020-ban bejelentették, hogy a település közelében tervezik egy határátkelő létesítését, illetve annak előkészítését.

Sárokon 2022 júliusában lesz időközi választás, mivel az előző polgármester lemondott, és jelenleg Smilja Henke megbízott polgármesterként látja el a falu polgármesteri teendőit.

Fotó: wikimedia.org