Az elmúlt években igencsak felkapott lett minden olyan téma és ügy, aminek a nevében szerepel a fenntarthatóság, a környezetvédelem vagy éppen csak a zöld szó. Természetesen ezzel nincs semmi probléma, főleg akkor, ha az adott ügyek, témák mellé valódi cselekvés is társul és nem csak egy ügyesen elültetett reklámkampány része a zöldre festés.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy amire azt mondjuk, hogy zöld vagy fenntartható, az biztosan valamilyen termék vagy szolgáltatás. Nyilvánvalóan nem véletlenül, hiszen a hétköznapokban ilyen formában találkozunk ezekkel a kifejezésekkel a legtöbbször. Vannak azonban ennél jóval nagyobb volumenű dolgok is, amik megkaphatják ezeket a jelzőket. Ezek a „dolgok” ráadásul sokkal nagyobb mértékben befolyásolják az életünk valamennyi területét, mint az egyszerű termékek és szolgáltatások.
Bár Magyarország ebben sajnos nem tartozik a világ élvonalába, Európa és világszerte számos olyan település és nagyváros található, ahol nagyon komoly lépéseket tettek annak érdekében, hogy zöldnek nevezhessük őket. Ezek esetében nem feltétlenül kell olyan óriási változtatásokra gondolnunk, amik hosszadalmas, a településképet teljesen megváltoztató építkezésekkel és/vagy átalakításokkal járnak. A legtöbb esetben egy nagyvárosban már azzal is hatalmas előrelépést lehet elérni, ha a tömegközlekedés fejlesztésével párhuzamosan az adott város belső kerületeiből, utcáiból az autók kitiltásra kerülnek.
Azt a tényt, hogy a belsőégésű motorral szerelt járművek – természetesen a tömegközlekedés, mentők, rendőrök, tűzoltók, áruszállító autók ilyenkor mindig kivételt képeznek – fokozatos kitiltása a városok bizonyos részeiről már nem csak egy elképzelt, jövőbeli terv mi sem bizonyítja jobban, hogy számos nagyvárosban az elmúlt években már hoztak is ezzel kapcsolatos döntéseket. Néhány példa ezek közül a teljesség igénye nélkül:
Brüsszel
A városban a tervek szerint 2030-ra az összes dízelüzemű autó kitiltását tervezik. De addig sem tétlenkednek, kialakítottak ugyanis olyan alacsony emissziós zónákat, ahová bizonyos életkorú és kibocsátású autókkal tilos behajtani.
Koppenhága
A város lakosainak fele a mindennapos közlekedéshez már most is a kerékpározást választja, ráadásul Európában a dán fővárosban az egyik legalacsonyabb az autótulajdonosok száma is. Azt is biztosan kijelenthetjük, hogy nem bízták a dolgot a véletlenre, a gyalogos és kerékpáros forgalmat ösztönző átalakítások és fejlesztéseket ugyanis már az 1960-as években elindították. Brüsszelhez hasonlóan a 2030-as év Dániában is vízválasztó lesz, ettől kezdve ugyanis tilos lesz a benzin- és dízelüzemű gépjárművek vásárlása.
Barcelona
2020-ban Spanyolország második legnagyobb városából szinte teljesen kitiltották a 2006 előtt forgalomba helyezett dízelautókat és a 2000 előtt üzembehelyezett benzineseket. A helyi városvezetők már a szabályozás bevezetésekor arról tájékoztatták a nyilvánosságot, hogy az új szabályozás 15 százalékkal csökkenti a nitrogén-dioxid-kibocsátást a katalán fővárosban.
Grenoble, Európa zöld fővárosa 2022-ben
A Franciaországban található Grenoble vehette át idén januárban az Európa zöld fővárosa címet, amelyet egy éven át viselhet büszkén. Ezt a címet minden évben egy olyan város kapja, nagy erőfeszítéseket tesz a környezetvédelem és az életminőség javításáért, valamint a fenntartható fejlődés elősegítéséért. A döntéshez olyan szempontokat vesznek figyelembe, mint például:
- zöld területek fenntartható felhasználása
- levegő minősége
- zajszennyezés mértéke
- hulladékkezelés és vízgazdálkodás
- energiafelhasználás hatékonysága
Pécs, mint zöld város?
Elit klub részéve vált Pécs városa azáltal, hogy az Európai Bizottság beválasztotta a klímasemlegesség elérése érdekében indított küldetésébe, amelyben összesen száz európai város vesz részt. Városunk mellett további két magyar pályázó település is örülhet, hiszen a Bizottság Miskolcot és Budapestet is beválasztotta a résztvevők közé.
A kiválasztott városokat különböző támogatásokkal olyan kísérleti és innovációs központokká tennék, amiknek példáit aztán az Európai Unió más városai is meghonosíthatják, ezáltal közelebb kerülve a 2050-re vállalt klímasemlegesség megvalósításához.
Kiemelt kép: Chait Goli a Pexels oldaláról
