A dohányzás szerteágazó egészségkárosító hatásairól már mindannyian sok különböző forrásból tájékozódtunk életünk során. Beszéltek erről a szüleink, a barátaink, az iskolában az oktatók, ismerősök. Ma már nincs olyan ember, aki ne lenne tudatában annak, hogy a dohányzás káros és kerülendő. Viszont valószínűleg egészen kevés információ jutott el hozzád ezeken a beszélgetéseken keresztül a dohányzás környezetre ártalmas hatásairól és ezen belül is az ez ellen fellépő innovációkról.
Miként árt a dohányzás a környezetnek?
A dohányzás mind a széndioxid-kibocsátás, mind a műanyagszennyezés révén egyaránt ártalmas a bolygónak. Hangsúlyozandó az utóbbi, mivel napjainkban a szennyező hulladék egyik leggyakoribb formája a nem megfelelő módon kezelt cigaretta csikk. Sokan még mindig abban a hitben élnek, hogy a dohánytermékek szűrői úgy bomlanak le, mint egy elejtett szelet alma, viszont ezek a szűrők cellulóz-acetát (módosított cellulózból készült bioműanyag) tartalmuk következtében nagymértékben hozzájárul a globális szintű mikro-műanyagszennyezéshez. A cigarettacsikkek a világon a műanyaghulladék legnagyobb mennyiségben előforduló formája, évente körülbelül 4,5 billió darab csikk szennyezi globálisan a környezetet (és általában 15-200 év alatt bomlik le). Mindemellett az eldobott filterek bomlása következtében korom, kátrány, nehézfémek és arzén is kerül a talajba, valamint a felszíni vizekbe.
Mik az alapvető elvárások a dohányzással kapcsolatban?
A legjobb döntés persze az egészség és a környezet szempontjából is az, ha el sem kezdjük a dohányzást, vagy ha már rászoktunk, akkor igyekezzünk minél előbb leszokni róla.
Ettől még természetesen azok válláról nem kerül le a felelősség, akik valamiért továbbra is a dohányzás mellett döntenek, hiszen ők is nagymértékben hozzájárulhatnak az egészségügyi és a környezeti ártalmak csökkentéséhez. Mivel a légszennyezettség mellett a dohányzás hozzájárul a talaj és a vizek szennyezéséhez is, ezért a legfontosabb feladat az lenne, hogy hogy ha már dohányzunk, akkor semmiképp ne dobjuk el a csikket. Mindig az erre a célra kijelölt, legközelebbi szemetesbe vagy csikkgyűjtőbe helyezzük a szemetet. Tehát még egyszer:
Ha valamilyen okból mégis folytatjuk a cigarettázást, akkor igyekezzük azt a legkevésbé ártalmas módon tenni.
Egy remek ötlet a műanyaghulladék csökkentésére
A legtöbb ember szerint minden szempontból jobb lenne, ha egyáltalán nem dohányoznánk, de mégis mivel még is megtesszük, az ártalomcsökkentésre irányuló megoldások több mint üdvözlendőek!
Ez előző gondolatot követve, illetve a cigarettacsikkek műanyag szennyezésének sokkoló adatait látva egy indiai házaspár – Vedobroto Roy és felesége, Chetana Prasad – otthagyta addigi munkáját, és előálltak forradalmi ötletükkel, a magvakkal beágyazott cigarettaszűrőkkel. Ezek 100%-ban vegyszermentesek, és több kátrányt és nikotint szívnak fel, mint az átlagos szűrőpapírok. Találmányuk kézzel készül, természetes pamutból, gyümölcs- és zöldségpépből, ami azt jelenti, hogy ennek a szűrőpapírnak a gyártásához egyáltalán nem kell kivágni fát, és nem használnak hozzá semmilyen vegyszert sem. Ezeknek a szűrőknek a különlegessége, hogy egzotikus és ehető növények magjait tartalmazzák, mint például az amarant, bazsalikomot, spenótot, rozmaringot, celóziát, és vadvirágokat, amelyek a cigaretta eldobása után kinőnek a filterből. Amint a cigarettacsikket a talajba dugják, vagy zöld területen eldobják, a magok gyökeret eresztenek és egészséges növényekké csíráznak.
A legkörnyezetkímélőbb választás természetesen az, ha valaki egyáltalán nem dohányzik – így nincs csikk, és nincs füst.
Egyedül a leszokással szüntethetőek meg 100%-ban a dohányzás környezeti és egészségügyi ártalmai!
A dohányzásról való leszokásban segítséget kaphat a leteszemacigit.hu és a leszokastamogatas.hu -oldalán.
Kiemelt kép forrása: Facebook
