Ma talán aktuálisabb ez a kérdés, mint bármikor az előző években. Keleti szomszédunknál folyik az öldöklő harc. Vajon miért? Nem is oly rég volt a délvidéki háború, mikor szintén aggódtunk, hogy a véres harcok elkerüljék országunkat. Déli szomszédaink, egyenlőre, úgy ahogy megvannak. Vajon meddig? Bibliai tájakon emberi ésszel felfoghatatlan mennyiségű rakétákat lőnek egymásra a felek. Vajon miből?
Ezer és ezer kérdés merülhet fel ezen a napon az egyszerű halandóban. A legfontosabb kérdés talán az, hogy: Mikor lesz már az öldöklésnek vége?
A második világháború óta a Földön még egyetlen napig sem volt harc nélkül meg az emberiség. Egy kis szeletkét birtokolunk Európa öreg földjéből. Vigyázunk rá! Vigyázzunk rá!
A nukleáris fegyvernek nevezzük az olyan fegyver, amelynek az energiája atommag átalakuláson alapszik. Két típusa kétféle magátalakulást használ fel: Az egyik az, mikor maghasadás megy végbe, ez az atombomba. A másik esetben magfúzió által az atommag kötési energiája szabadul fel, vagy éppen el, ez pedig a míg hidrogénbomba. Mindkettőnek hihetetlen mértékű pusztító ereje van. Egy több milliós város elpusztításához ezek közül mindössze egyetlen egyre lenne szükség. A „nukleáris fegyver” elnevezés a latin nucleus vagy mag elnevezésből származik, amelyet átvett az angol, majd a többi nyelv is.
Nukleáris fegyvert a világtörténelemben eddig két alkalommal használtak. Mindkét esetben, a II. világháborúban. Mindkettőt az Egyesült Államok dobta le két Japán városra, hogy kikényszerítse az országtól a fegyverletételt. Hirosima és Nagaszaki, azóta fogalommá vált az élesben bevetett nukleáris fegyver pusztításának tekintetében, hiszen több százezer ember életét oltották ki egyetlen gombnyomással. A bombatámadások későbbi hatásainak következtében az elkövetkező évtizedekben legalább ennyi ember halt meg Japánban.
Az Amerikai Egyesült Államok, 1945. augusztus 6-án dobta le az atombombát Hirosimára. A város elpusztításának szomorú évfordulója lett az atomfegyverek betiltásáért folyó harc dátuma. Az ENSZ közgyűlése 1996. szeptember 10-én fogadta el az Átfogó Atomcsend Szerződést, amelyhez Magyarország is csatlakozott, illetve aláírta azt.
