Orbán Viktor azt írta a közösségi oldalára a tanács üléséről, hogy komoly sikereket ért el, hiszen az újabb energetikai szankciók nem vonatkoznak Magyarországra, így zavartalanul fog tudni folyni a gázszállítás. Amennyiben kicsekkolunk a posztmodernitásból és a tényeken túli világból, ez súlyos formállogikai problémákat vet fel: tegyük fel ugyanis, hogy van X tényező. Ha tényleg X tényező felel minden gazdasági gondért Európában, és az egy siker, hogy X tényező nem vonatkozik Magyarországra, akkor X nem tud minden gazdasági problémát okozó tényező lenni.
Tehát, ha készséggel elhisszük a miniszterelnöknek, hogy jelentős sikereket ért el, amennyiben nem vonatkozik ránk a gázársapka-szabályozás, akkor ez a siker csak akkor valós, ha a szankciók hazánkban valójában nem okoznak jelentős károkat: olyan sikeres küzdelmet ugyanis még nem látott a világ, amelynek hatására az, ami ellen küzdöttünk, ugyanúgy kifejti negatív hatásait.
De van itt egy ennél még fontosabb dolog is. A miniszterelnök és az EU vezetése már rájött, hogy az olcsó orosz gáz mítosza véget ért. Nem volt olcsó soha, most meg pláne nem az. Sem Magyarországnak, sem más európai országnak. A fosszilis energia korszaka lejárt. Lehet itt csűrni-csavarni a gázársapka-szabályozást, a gázkereskedelmi árlimitet vagy más fosszilis energiaforrások alternatív referenciaárait meghatározni, a probléma ugyanaz marad. Ezek nem a tiszta, könnyen előállítható és olcsó megújuló energiaforrásokról szólnak. Márpedig ha el akarunk indulni az energiafüggetlenség felé, akkor nem más fosszilis energiahordozók felé kell kacsingatni, hanem a megújulók felé.
Ungár Péter,
az LMP társelnöke
Tetlák Örs,
az LMP Országos Elnökségének tagja