Végtelenül egyszerű a kérdés, és – szerintem – végtelenül egyszerű a válasz is. Hol cseperedjen fel az a gyermek, akiről a szülei valamilyen oknál fogva lemondtak: árvaházban, vagy egy szerető családban, ahol adott esetben a szülők azonos neműek.
Nem tudok érvet felhozni az ellen, hogy az egyébként örökbefogadás feltételeinek maximálisan megfelelő azonos nemű párok, miért ne fogadhassanak örökbe egy gyereket, ha arra a gyerekre az állami intézményrendszer hidegsége várna. Magyarországon kifejezetten szigorú feltételei vannak az örökbefogadásnak, alaposan utána járnak a szülőknek, fontos, hogy mind az anyagi helyzetük megfelelő legyen, a pszichés vizsgálaton is megfeleljenek, mielőtt örökbe fogadhatnának egy csöppséget. Akárkiből nem is válhat nevelőszülő, természetesen az azonos nemű párok esetén is fontos, hogy ezeken a procedúrákon végig menjenek és megfeleljenek rajta. Azonban ha minden lehetőség adott, akkor igenis fogadhassanak örökbe ők is gyereket, hiszen pont ugyanannyira fogják őt szeretni, mint a heteroszexuális párok, és az a gyerek biztosan boldogabb, békésebb körülmények között fog felnőni, mintha árvaházban kellene nevelkednie.
Milyen érvek szoktak elhangzani az azonos nemű párok örökbefogadása kapcsán?
Az egyik, mely szerint a gyereknek szüksége van anyára és apára. Ez alapvetően igaz, azonban ne feledjük, hogy most is rengeteg gyerek nő fel anya vagy apa nélkül, azokban a családokban, ahol például haláleset történik, vagy valamelyik szülő csúnyán fogalmazva lelép otthonról, netán nem tudni, hogy ki a gyerek apja. Magyar gyerekek százezrei nőnek fel csonka családban, ami persze nem ideális, de akárhogy is nézzük, elkerülhetetlen. Azonos nemű párok esetén is kialakulhatnak a nemi szerepek, nem mellékesen például két férfi esetén sokat segíthet a nagymama, vagy egy lánytestvér, aki segíthet átadni a női mintákat a gyermek számára. Ha az az érv, az azonos nemű párok gyermekvállalása ellen, hogy ott „nem lesz anya ÉS apa”, akkor bizony úgymond a csonka családok létét sem szabadna engedni, hiszen ott sem feltétlenül van anya vagy apa.
Sokan hozzák fel érvként, hogy az iskolában bántani fogják azt a gyereket, akinek két apja vagy két anyja van. Nos, azok a gyerekek, akik őket bántanák vélhetően heteroszexuális szülők gyerekei, és bizony a heteroszexuális szülők felelőssége, hogy olyan gyereket neveljenek, aki nem bánt másokat, csak azért, mert másfajta családból érkeznek. Emiatt aligha lehet kritizálni az azonos nemű párokat, nem ők tehetnek róla, ha valaki – mondjuk ki – egy kis bunkót nevel a gyerekéből, aki másokat bánt a különbségek miatt, ahelyett, hogy tolerálná és elfogadná azokat.
Nem tudok rosszabbat elképzelni annál, minthogy egy gyerek család, otthon és szeretet nélkül nevelkedjen egy árvaházban, vagy állami intézményben. Azok a homoszexuális párok, akik képesek gondoskodni a gyerekről, meg tudnak neki adni mindent, amire csak szüksége van, akiknek köszönhetően szeretetben és biztonságban nőhet fel, igenis fogadhassanak örökbe. Fontos azt is hangsúlyozni, hogy itt olyan gyerekekről van szó, akikről a szülei valamilyen oknál fogva lemondanak, sőt: könnyen lehet, hogy rengeteg abortusz is megakadályozható lenne, ha az anya tudná azt, hogy a szülés után, ha ő valamiért nem tudja vállalni a gyereket (mert túl fiatal hozzá, az anyagi helyzet nem engedi meg, egyéb okok miatt), akkor egy meleg, szeretetteljes légkörbe kerülhet. Mindaddig, amíg több az árvaházi gyerek, mint az örökbefogadásra vágyó szülő, nem lehet kérdés, hogy az azonos neműek számára is lehetővé kell tenni a gyermeknevelést.
