Világszerte egyre nagyobb teret hódítanak maguknak az energiaszektorban az úgynevezett „megújulók”. Ezek közül a kettő legtöbbet emlegetett energiaforrás a nap- és a szélenergia. Míg előbbit az utóbbi években látszólag a kormány is támogatta és a napelemes beruházások terjedésének csupán a néhány hete bejelentett, a szaldóelszámolás felfüggesztésével kapcsolatos kormánydöntés tett keresztbe, addig a szélerőművek telepítése – szintén egy kormánydöntés következtében – hosszú évek óta kvázi tilos hazánkban.
A klímaváltozás hatásai a hollywoodi katasztrófafilmekből az elmúlt években, évtizedekben „átköltöztek” a hétköznapjainkba. Egyre többször szembesülhetünk hazánkban is extrémnek mondható időjárási körülményekkel, özönvízszerű esőzésekkel, a mezőgazdaságban komoly következményekkel járó, egyre hosszabb aszályos időszakokkal. Ezek ismeretében azt gondolhatnánk, hogy világszerte – így Magyarországon is – a kormányok mindent elkövetnek az energiaszektor zöldítése és a fenntartható energiaforrások lehető leghatékonyabb kiépítése és kihasználása érdekében.
A gyakorlatban, a szélenergia esetében éppen ennek az ellenkezőjét figyelhetjük meg itthon. Először – és egyelőre utoljára – 2006-ban fordult elő az, hogy állami támogatással lehetett pályázni szélenergiával kapcsolatos nagy beruházásokra. Ennek eredményeként akkor 170 turbina épült. Ezt követően még csak hasonló volumenű állami támogatás sem jelent meg a szektorban, 2016-ban pedig egyenesen „tiltólistára” került az ágazat. A kormány úgy módosította a villamosenergia törvényt, hogy az energiahatóságtól saját hatáskörbe vonta a szélenergiával kapcsolatos beruházások engedélyezését. Ami viszont ennél is fontosabb, hogy egy rendelet értelmében meghatározták, hogy az újonnan építendő szélerőművek esetében minimum 12 kilométeres távolságot kell tartani a beépített területektől. Hazánk településszerkezetének sajátosságai miatt ezzel – és az állami támogatás hiányával – teljesen ellehetetlenítették az ilyen erőművek építését.
Az egész Európában tapasztalható energiaválság okán a közelmúltban ismét felerősödtek a szélenergia helyzetével kapcsolatos politikai, szakmai viták. Az LMP-Magyarország Zöld Pártja a környezetvédelmi világnap alkalmából ismét benyújtotta a korlátozások feloldását célzó törvényjavaslatát, ezt azonban a kormány ismételten leszavazta. A zöldek a döntéshozókra történő nyomásgyakorlás céljából nemrég egy online petíciót is indítottak.
Bár a kormány az LMP javaslatát nem szavazta meg, így továbbra is a már említett, a szélturbinák telepítését a gyakorlatban ellehetetlenítő szabályozás van érvényben, az már nem olyan egyértelmű, hogy a kabineten belül mi a jelenlegi álláspont ebben a kérdésben.
A nemrég lemondott Palkovics László, még a Technológiai és Ipari minisztérium vezetőjeként több alkalommal tett arra utaló kijelentéseket, hogy a kormány a szélenergiára vonatkozó szabályozás megváltoztatása mellett döntött. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szintén ráerősített erre, amikor az újonnan felálló Energiaügyi Minisztérium létrejöttét jelentette be egy sajtótájékoztatón. Ennek ellenére továbbra sem terjesztett elő az Országgyűlés Fideszes többsége semmilyen, a témába vágó törvényjavaslatot.
A zöldek a kormány nemzeti konzultációjára reflektálva elindítottak egy „Zöld konzultáció” nevű kezdeményezést is, amelynek keretein belül többek között a szélenergia használatát korlátozó szabályok megváltoztatásáról, a napelemadó eltörléséről és az oroszokkal kötött Paks 2 szerződés felbontásáról kérdezik az emberek véleményét. Novemberben Keresztes László Lóránt, a párt pécsi országgyűlési képviselője és Kóbor József önkormányzati képviselő, Pécs zöld biztosa egy sajtótájékoztatón jelentették be, hogy Baranya megyében is rendszeres utcai jelenléttel várják a zöld témák iránt érdeklődő embereket a pultjaiknál.
