A kormány mindössze 1,5 százalékos GDP-növekedéssel számol jövőre, miközben a költségvetési hiánycél 3,5 százalék, ismertette Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. Idén a növekedés közel 5 százalékos volt, igaz a költségvetés hiánya is 4,5 százalék körül mozog, ehhez képest a jövő évi növekedés egyértelműen visszaesés lesz.
Nagy kiemelte: a költségvetésre hatalmas terhet jelentenek az energiaárak, jövőre várhatóan 2500 milliárd forintot tesz ki a büdzsé energiaszámlája, ami a rezsicsökkentés költségét és az állami intézmények, vállalatok fizetnivalóját is magában foglalja. Mindez egyébként kivédhető lett volna, ha az elmúlt 12 évben a kormány nem tiltotta volna például a szélenergiát, vagy épp korszerű épületszigetelési programot hirdetett volna meg, stadion építések helyett.
Az energiaszámla finanszírozása miatt a folyó fizetési mérleg hiánya az év végére elérheti a 8 százalékot – mutatott rá utalva arra, hogy az egyenleg nulla lenne, ha az árak a korábban megszokott szinten maradtak volna. Azt is hozzátette, hogy miután az ország exportja gyorsabban emelkedik, mint az import, a külkereskedelmi egyenleg is a pozitív tartományba került volna a régi energiaárakkal. A hangsúly alighanem a „volna” szócskán van.
A kormány úgy számol, hogy februárban akár 27 százalékos is lehet az infláció, viszont utána szerintük mindez csökkeni fog, 15-16 százalékra. Nagy nem fejtette ki, hogy mi alapján gondolja ezt.
