2610 milliárd forint.
Ennyit költ a kormány úgynevezett „rezsivédelemre” 2023-ra, most fizetjük meg a Fidesz-KDNP elhibázott energiapolitikájának az árát. Hiszen ahelyett, hogy az elmúlt tizenkét esztendőben az egész országra kiterjedő épületszigetelési programok indultak volna el, ahelyett, hogy mindenhol napkollektorok és szélerőművek lennének, hogy nyílászárókat cseréltek volna, az olcsónak hitt orosz fosszilis energia bűvöletében éltek.
Nincs olcsó fosszilis energia, pláne nincs olcsó orosz fosszilis energia. Ha lenne, most nem kellene 2610 milliárd forintot rezsivédelemre fordítani, a központi költségvetésből. Abból a költségvetésből, ahová a bevétel elsősorban tőled, kedves adófizető honfitársam, igen tőled származik. Hiszen dolgozol, és személyijövedelemadót fizetsz, vásárolsz, ezért 27 százalékos ÁFÁ-t is fizetsz, és még egy sor adót. Minden magyar dolgozó ember nagyjából 623 ezer forintot fog kifizetni a rezsivédelemre a következő évre, az éves bevételeid ekkora hányadát fogja felemészteni az, hogy orosz gázzal fűthessük a magyar utcákat.
Szerintem ez egy rendkívüli módon elhibázott politika, a rezsicsökkentés a kormány legnagyobb (és vitathatatlanul legügyesebb) hazugsága, hiszen amikor olcsóbb volt a gáz világpiaci ára, akkor szó szerint hülyére keresték magukat vele, a lakosság pedig jóval drágábban vehette az energiát, mint tette volna azt piaci körülmények között. Mindemellett nagyon sokan nem is lettek érdekeltek abban, hogy korszerűsítsenek, hogy napelemeket szereljenek az otthonaikra, ezt pedig a kormány a szélerőművek tiltásával fejelte meg. Mondhatni az olcsó orosz gáz mámorában fürdött Kádár-népe, az ébredés azonban keserű. Vágtat az infláció, az iskolákban hideg van, az átlagfogyasztás felett pedig már most is horror összeget kell kifizetni a rezsire. Ezt tetézi a következő esztendő költségvetése, ahol az előző évek 600-800 milliárd körüli összege helyett már 2610 milliárdot kell a kormánynak rezsivédelemre költenie.
Szerintem már középtávon is jóval olcsóbb lenne, lett volna a zöldenergiák felé fordulni, például 2610 milliárd forintból nagyjából 800 ezer magyar ingatlanra lehetne egy átlagos méretű, normális igényeket kielégítő napelemet tenni. Néhány év alatt minden épületen, és minden erkélyen lehetne, lehetett volna napelem, és ez tényleg csak egy aspektusa a megoldásnak, természetesen ott a szigetelés, ott a szélerőmű, vagy épp a föld hőjének a felhasználása. Mind-mind előremutató, fenntartható megoldás, szemben a mostani „rezsicsökkentésnek” nevezett hazugsággal. Avagy innentől kezdve a kormány minden egyes évben a költségvetés egy jelentős százalékát fogja arra költeni, hogy mesterségesen fenntartsák az olcsó (olcsó?) rezsit? Mindez nyilvánvalóan nem járható út, hiszen a következő év költségvetésének a hiánya az előzetesen várt 3,5 százalék helyett 3,9 százalék lesz. Így fizetjük meg az elmúlt tizenkét év felelőtlen politikájának az árát.
