A víz az emberiség közös kincse, amivel kapcsolatban sokszor hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy mekkora értékkel is bír és éppen ezért mekkora jelentősége van mind a felszín alatti, mind pedig a felszíni vizek védelmének. Az elmúlt évek, évtizedek számos szomorú példát szolgáltattak arra vonatkozóan, hogy az emberi hanyagság milyen mértékben képes veszélybe sodorni a folyóinkat. Ökológiai katasztrófák, ipari szennyezések, a klímaváltozás következtében egyre súlyosabb aszályos időszakok, elsivatagosodás, ezek mind veszélyeztetik az egész bolygó, így hazánk vízkészletét is.
A Sajón bekövetkezett ökológiai katasztrófa a tavalyi évben intő jelként hívta fel a figyelmet folyóink védelmének szükségességére. A rendkívül nagy mértékű szennyezést egy korábban bezárt vasércbánya okozta, amelyben a talajvíz oldott ki olyan anyagokat, amik a folyóba kerülve komoly pusztítást végeztek. A folyó egy több kilométeres szlovákiai szakaszán a szennyezés hatására teljesen eltűnt az élővilág.
A szennyezés észlelését követően a kármentesítési és helyreállítási munkálatok azonban nem kezdődtek el azonnal, mivel a szlovák kormány miniszterei a helyzet mielőbbi megoldása helyett azzal voltak elfoglalva, hogy egymás között letisztázzák, pontosan kinek a hatáskörébe is tartozik az eset. A magyar kormány, annak ellenére, hogy a kezdeti időszakban még a szakemberek sem tudták felmérni, hogy milyen veszélyeknek lehet kitéve a folyó magyarországi szakasza, szintén nem láttak azonnal munkához.
Elsőként a magyar politikusok közül Dr. Keresztes László Lóránt (LMP), az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke látogatott el a helyszínre, ezt követően pedig Pozsonyba, ahol a szlovák Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnökével tárgyalt a Sajó szennyezésének ügyéről.
https://www.facebook.com/Keresztes.Laszlo.Lorant/videos/405521181241831
Szemétszennyezés a Tiszán
A Tisza esetében az egyik legnagyobb problémát évek óta a folyón érkező, óriási mennyiségű szemét jelenti. 2019-ben a Termeszetfilm.hu Egyesület által készített felvételeket tett közzé az Euronews, amelyen egy hatalmas, az akkori beszámolók szerint helyenként több, mint 3 méter vastag szemétsziget látható.
A probléma azóta sem oldódott meg, a 2022-ben megrendezett X. Jubileumi Felső-Tiszai PET Kupán – pillepalackokból épített hajók versenye, ahol a résztvevők összegyűjtik a Tisza adott szakaszán található hulladékot – a csapatok mintegy 2880 zsák szemetet szedtek össze.
Pusztító aszály
A klímaváltozás hatásait ma már sajnos a mindennapokban is érzékelhetjük. Az extrém időjárási körülmények, mint például a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék és a nyaranta pusztító aszályos időszakok komoly kihívások elé állítják hazánkat is. Az Országos Meteorológiai Szolgálat tavalyi évről szóló áttekintésében úgy fogalmazott:
„A 2022-es év időjárása sajnos a történelmi aszályról híresült el, melynek következtében az őszi és nyári növények terméshozamai egyaránt alulmúlták az elmúlt évek átlagait, de az állattenyésztés is megsínylette a szárazságot.”
Tavaly szinte nem volt olyan nap – főként a nyári hónapok során – amikor ne jelentek volna meg olyan aggasztó hírek, hogy az ország valamely területén rekordalacsony vízállást mértek a folyóinkon vagy, hogy épp melyik tó száradt ki. Baranya megyében például teljesen kiszáradt a bicsérdi tó:
Az aszály folyóinkat sem kímélte, júliusban az Országos Vízügyi Főigazgatóság leközölt adataiból derült ki, hogy mindössze egy hét leforgása alatt hat folyón is rekordalacsony vízállást mértek a szakemberek. Ezek közé tartozott a Zagyva, az Ipoly, a Szamos, a Sajó, a Hármas-Körös, valamint a Tisza.
Egy korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk hazánk néhány kiemelkedően súlyos szennyezési ügyével:
