Január 18-án nagy körültekintéssel figyeljük a napi időjárást, mert elődeink megfigyelései alapján a Piroska-nap időjárása befolyásolja a következő negyven nap hőmérsékletét. A téli napokban elődeink internet helyett az időjárási megfigyelésekkel ütötték el az időt. Nem meglepő hát, hogy az évszázados tapasztalatokat ma is gyakorta emlegetjük. Ilyen népi regula fűződik január 18-i, Piroska naphoz.
Ehhez a naphoz kapcsolódóan az időjárási regula az mondja, hogy:
Ha Piroska napján fagy,
Negyven napig el nem hagy!
Egyes vidékeken házasságjósló hiedelem is kötődött a Piroska naphoz, ezért az eladósorban lévő lányok kiemelt figyelemmel várták ezt a napot, mert úgy tartották, hogy, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy.
Az egykor gyakori névről ma már leginkább a Grimm fivérek meséje, a Piroska és a farkas jut eszünkbe. A név egyes források szerint a latin Prisca névből eredeztethető. A szó jelentése: régi, ősi, tiszteletreméltó. Más források egyenesen magyar eredetű női névként emlegetik, és a piros illetve a Piriska szót nevezik meg a Piroska elődjeként. Minden esetre a történelem folyamán több Piroska is kivívta magának a tiszteletreméltó jelzőt.
Nézzünk közülük kettőt:
Árpád-házi Szent Piroska
A magyar lovagkirály Szent László leányát az ortodox egyház avatta szentté. Magyar szentként tiszteljük őt. Édesapja halála után Piroska több évig élt Könyves Kálmán udvarában, amíg 25 éves korában eljegyezték Ioannés Komménosszal, a bizánci trónörökössel. Házassága következményeképpen Piroska áttért az ortodox hitre. Új hazájában az Eiréné vagyis az Irén nevet kapta. Férjét császárnőként és segítette, közösen alapították a konstantinápolyi Pantokrator monostort. Rendszeresen fogadta a szentföldi zarándokok küldötteit, szülőhazájához is hűséges maradt gyakran közvetített a Bizánci Birodalom és a Magyar Királyság között. Halála után avatták szentté az ortodox egyházban, a róla készült mozaik képet ma is megcsodálhatjuk a Hagia Sophia-ban.
Szent Piroska, az ókeresztény vértanú
A keresztény hitre tért fiatal lányt Claudius császár pogány áldozat bemutatására akarta rákényszeríteni, de Piroska a fenyegetések ellenére hű maradt hitéhez. A lány a börtönben, és szokásos kínzások elviselése közben is folyamatosan imádkozott. Miután a császár is belátta, hogy nem tudja megtörni Piroskát, rögtön halálra ítélte, de hiába vetették az éhes oroszlánok elé, majd a máglyára, sehol sem esett bántódása a lánynak. Végül lefejezésre ítélték, amit az Aventinus-hegy tövében hajtottak végre, örök mementóul Piroska tiszteletére templomot építettek a kivégzés helyén.
