Mitől lesz sikeres egy környezetvédelmi üggyel kapcsolatos tiltakozás és hogyan lehet az ilyen ügyek mellé minél több embert állítani? Az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban kibontakozó ellenállás hívja fel napjainkban leginkább a figyelmet ezekre a kérdésekre. A debreceni helyzetet figyelve – ahol a kormány egy hatalmas beruházást tervez a kínai CATL akkumulátorgyárral karöltve – felmerülhet az a kérdés is, hogy vajon van-e értelme az ilyen jellegű tiltakozásoknak.
Amióta nyilvánosságra került az a terv, miszerint egy óriási volumenű, 3000 milliárd forintos beruházás előkészítése zajlik Debrecenben és akkumulátorgyár épülhet a városban, egyre nagyobb tiltakozási hullám indult a lakosok körében. Az önkormányzat, valamint a kormányhivatal által szervezett közmeghallgatásokon szinte lincshangulat uralkodott és egymást érik a bejelentések helyi és országos népszavazási kezdeményezésekről, tüntetésekről.
A helyi lakosság egy jelentős része határozottan ellenzi a beruházást, tartanak attól, hogy ingatlanjaik elértéktelenednek az akkumulátorgyár megépülését követően, de a legsúlyosabb ellenérvek között szerepel a tervezett üzem óriási víz- és energiaigénye, valamint az, hogy a hatóságok – látva a gödi Samsung gyár körüli kihágásokat – képesek lesznek-e a jelenlegi jogszabályi környezetben betartatni a környezetvédelmi előírásokat és a működésre vonatkozó egyéb szabályozásokat.
Mivel a debreceni ügy nem egyedi eset, hiszen a kormány egymás után jelenti be az újabb akkumulátorgyár építési terveket, ezért az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának LMP-s elnöke, Dr. Keresztes László Lóránt a héten bizottsági ülést hívott össze, ahova meghívta az illetékes minisztereket, valamint több zöld, civil szervezet képviselőjét és a debreceni tiltakozó lakosság képviselőit is. Sajnos a kormánypárti képviselők távolmaradása miatt hiába hangzott el rengeteg kérdés, a döntéshozók válaszait ezúttal sem ismerhettük meg.
Az akkumulátorgyárak ügyét vizsgálva sokszor futhatunk bele olyan véleményekbe, amelyek arról szólnak, hogy hiába minden tiltakozás, hiszen a bejelentett beruházásokat a kormány így vagy úgy, de erőből, az emberek akarata ellenére is meg fogja valósítani. Ugyanakkor számos példát találhatunk Magyarországon arra, amikor a helyi lakosság és a zöld szervezetek sikeresen érvényesítették érdekeik és közösen képesek voltak megakadályozni egy számukra nem kívánatosnak nyilvánított beruházást.
Tubes, Zengő
Olvasóink jelentős részének valószínűleg nem kell bemutatni a katonai radar építése elleni civil, zöld tiltakozást, hiszen sokaknak személyesen átélt élményei is lehetnek ezekről az eseményekről. A Honvédelmi Minisztérium által először a Zengőre tervezett objektumot a kezdeti, igen jelentős tiltakozásokat követően 2005-től már a Tubesen szerették volna megépíteni. A helyszínváltozás azonban nem azt eredményezte, amit az akkori kormány szeretett volna, hiszen a helyiek egyre nagyobb számban fejezték ki nem tetszésüket. Páva Zsolt, Pécs város akkori polgármestere tiltakozása jeléül több politikustársával 2009. december 16-án a Tubesen töltötte az éjszakát, mivel felröppent a híre annak, hogy az építkezéseket azon a napon szerették volna megkezdeni.
Végül a civil összefogás és tiltakozás elérte az eredményét és 2010 márciusában a bíróság érvénytelenítette a NATO-lokátor építési engedélyét.
Osztrák szemétégető Szentgotthárd mellé? Danke, nein!
A civilek és a lakosság közel hat éven át tartó tiltakozása vezetett eredményre 2012. novemberében, amikor az osztrák BIGAS nevű civil szervezet és a szentgotthárdi Pro Natura St.Gotthard (PRONAS) megkapták a hivatalos értesítést arról, hogy a beruházást tervező cég mégsem építi meg a Szentgotthárd közvetlen közelébe, ám a határ osztrák oldalára tervezett hulladékégető létesítményét. Az eredeti tervek szerint a BEGAS nevű osztrák cég egy olyan létesítményt szeretett volna felhúzni, amely szemétégetési kapacitása évente 325 ezer tonna lett volna. A bejelentést követően a magyar és az osztrák környezetvédők azonnali hatállyal elkezdték megszervezni a tiltakozást, legfőbb ellenérvük a beruházással kapcsolatban pedig az volt, hogy az uralkodó széljárást figyelembevéve a tervezett hulladékégető kibocsátása, füstje, az uralkodó szélirány miatt leginkább Szentgotthárdot, valamint az Őrségi Nemzeti Parkot szennyezte volna. A folyamatos megmozdulások, útlezárások, figyelemfelkeltő akciók egészen odáig jutottak, hogy bírósági úton sikerült megtorpedózni a tervezett beruházás építési engedélyét.
Kiemelt kép: Pexels, Markus Spiske
