Az elmúlt hetekben egy ország és a teljes hazai közbeszéd ismerte meg Nyírmártonfalva nevét, amikor megjelentek az első hírek és fotók a település határában épült lombkoronasétányról, amellyel csupán egy probléma van, méghozzá az, hogy mire elkészült a beruházás, addigra eltűntek a sétány körül a lombok, a fákat ugyanis kivágták. Így az elkészült lombkoronasétány jelenleg a pusztában áll, tervezett funkcióját tehát finoman szólva sem képes betölteni.
A sétány megépítése és annak körülményei számos kérdést vetnek fel, főként az, hogy pontosan ki finanszírozta a megvalósítását, használtak-e fel hozzá Európai Uniós vagy hazai költségvetési forrásokat. Egy dolog biztos, a jelenlegi formájában teljesen értelmetlennek tűnik a beruházás megvalósítása, az erre elköltött pénz – érkezzen az bármilyen forrásból – feleslegesen lett elköltve. Bár ez a beruházás önmagában a fák kivágása miatt nem nevezhető környezetpusztítónak, mégis ez adta az ötletet az alábbi cikkhez, ahol szintén értelmetlen, öncélú és egyben komoly környezetpusztítással együtt járó beruházásokat veszünk sorra, amelyek esetében a helyi lakosság körein belül joggal merül fel a kérdés, hogy egyáltalán hogyan is engedélyezhették ezeket a hatóságok.
Veszélyben az aligai magaspart
Az aligai magaspart szétrombolásával együtt járó beruházásra adott építési engedélyt a kormányhivatal akkor, amikor jóváhagyták, hogy a páratlan természeti kincsnek számító területen egy cég öt, egyenként hat emeletes társasházat építsen. A projekt megvalósítása ellen az Aligai Fürdőegyesület küzdött minden lehetséges eszközzel, bíróságon is megtámadták az építési engedélyt, amelyet idén márciusban végül a bíróság vissza is vont, így – egyelőre legalábbis – ahogy a civilek fogalmaztak: „Ezzel a páratlan szépségű, ikonikus, több mint 8 millió éves, helyi védelem alatt álló löszfal rézsűs bontására nem kerülhet sor, Aliga Fehér Sziklái megmenekültek.”
Korábban Dr. Keresztes László Lóránt, az LMP pécsi politikusa, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke is járt a helyszínen, ahol közös sajtótájékoztatót tartott az Aligai Fürdőegyesület képviselőivel:
https://www.facebook.com/Keresztes.Laszlo.Lorant/videos/1959060847769906
Környezetpusztítás a Fertő tónál
Elképesztő környezetpusztítás történt az elmúlt években a Fertő tónál, ahol egy tervezett beruházás keretein belül a tervek szerint szállodát, apartmanokat, futball- és teniszpályát, kikötőt építettek volna. Ez a valóságban úgy valósult meg, hogy a beruházó a tó körüli területeken mindent letarolt, épületeket és növényzetet egyaránt, a tóban álló cölöpházak tulajdonosait pedig arra szólították fel, hogy saját költségükön bontsák el a területfejlesztés útjában álló ingatlanjaikat.
Szerencsére ebben az esetben is sikerült eredményeket elérnie a civileknek, ugyanis a bíróság áprilisban visszavonta a gigaberuházás engedélyét és új eljárás lefolytatására kötelezte a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalt.
Kikötőépítés Balatonföldváron
A Balabo Kft. nevű cég egy, a Balatonba több száz méter hosszan benyúló mólószárnyakkal tervezett kikötőt épít Balatonföldváron, ami kettéválasztaná a jelenlegi strandot. Az beruházás ellen természetesen azonnal tiltakozásba kezdtek a civilek – név szerint a Mosolygó Balatonföldvár Egyesület – akik a kiadott engedélyeket bíróságon támadták meg. Az ügy érdekessége, hogy a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal által kiadott építési engedélyt korábban már egyszer megsemmisítette a bíróság, mivel az ellentétes volt a helyi építési szabályzattal, azonban az ítéletet követően a beruházónak sikerült egy újabb, az eredetivel – amelyről tehát a bíróság már kimondta korábban, hogy nem megfelelő – megegyezőt beszereznie. Ennek következtében pedig az építkezés jelenleg is zajlik, a civilek tiltakoznak és a bíróság újabb döntésére várnak, ami legkorábban május végén születhet meg, amint megkapják az alapvető jogok biztosának állásfoglalását is.
kiemelt kép: Átlátszó, olvasói fotó
