1913. június 6-án, Budapesten született egy korszak ikonikus színésznője. Gobbi Hilda Emília Gizella Kossuth-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, közkedvelt alakját az egyszerűség, az eredetiség jellemezte, ami visszaköszön színházi és filmes szerepeiben egyaránt. Kevesen tudják, hogy a népszerű és országosan ismert színművész Gobbi Alajos zeneszerző, karmester és hegedűtanár unokája volt.
Gobbi Hilda fiatal lányként az érettségi letétele után Gazdasági Felső Leánynevelő Intézetbe járt, és a Pázmány Péter Tudományegyetem Botanikus Kertjében gyakornokoskodott. A színészmesterséget az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián tanulta ki ösztöndíjasként 1932-35 között. Diploma előadás után a Nemzeti Színházhoz szerződött, majd a József Attila Színházhoz 1960-ban. 1971-ben újra a Nemzeti Színházhoz szerződött vissza, 1982-től egészen az 1988-as haláláig a budapesti Katona József Színház tagja volt.
A magyar munkásszínjátszásban már 1945 előtt is részt vett. Szerepelt többek között a Vasas Szakszervezet művészestjein, és mellette jelentős szerepet vállalt a háború idején az ellenállási mozgalomban. Apja, Gobbi Ede századostól, aki egy munkaszolgálatos zászlóalj parancsnoka volt a második világháború idején, mentesítő iratokat szerzett magának és társainak. Hilda kihasználta ezt a lehetőséget és az édesapjától kapott katonai mentesítő űrlapokat átadta az ellenállás részére, ezeket aztán Horváth Ádám és Major Tamás segítségével továbbított társai felé, ugyan is ők voltak a felsőbb kapcsolatai az ellenállásban. A német megszállás idején maga is illegalitásba vonult.
Háború után részt vett kora közéletében is. Ezt az oldalát annak idején így fogalmazta meg: „Én sohasem voltam »csak« színész. Hiszek abban a sokak által ostobaságnak vélt közhelyben, hogy a színész akarva-akaratlanul mindig politizál. Már csak azért is, mert másfél méterrel magasabban áll a közönségnél, amikor szól hozzá.”
A Nemzeti Színház újjáépítése mellett a színészek életművének, emlékének megőrzése, illetve a nyugdíjas kollégák életkörülményeinek a javítása vált a szívügyévé. Ennek szellemében hozta létre a budapesti Bajor Gizi Múzeumot, a színinövendékeknek a Horváth Árpád Kollégiumot, az idős színészek számára pedig a Jászai Mari Színészházat, majd pedig az Ódry Árpád Művészotthont.
Jótékony tevékenységéről még a végrendeletében sem feledkezett meg, mivel családja nem volt, vagyona egy részéből megalapította az Aase-díjat, amelyet a magyar színházi előadások epizódszerepeinek megformálóinak ítélhetnek oda. A Kisoroszi-révnél található, és Gobbi Hilda által egykor nagyon kedvelt nyaralót, alkotóház céljára ajánlotta fel művésztársai részére. Az utókor sem feledkezett meg a nem csak a színművészetben, de a jótékonykodásban is elöljáró színésznőről, hiszen a hálás utódok a tiszteletére alapították meg a Gobbi Hilda-díjat, amit a pályájuk felén már túl lévő, és még nem díjazott színészek támogatására használnak fel.
Gobbi Hilda 1988. július 13-án hunyt el szülővárosában, Budapesten.
Forrás: wikipedia.org
