A minket körülvevő környezet és a bolygónk védelme közös ügyünk. Közös, mert mindannyian ugyanazon a Földön élünk, így az általunk kifejtett tevékenységek káros hatása valamennyi ember életterére és ezáltal életére kihatással van vagy ha még esetleg nincs, akkor majd lesz. Itt jön képbe például a klímaváltozás és annak hatásai. Gondoljunk csak bele abba, hogy az elmúlt évtizedek, évszázadok ipari termelése, károsanyagkibocsátása és egyéb környezetterheléssel járó tevékenységei képesek voltak olyan folyamatokat elindítani, amelyek Afrikától Európáig, valamennyi embert érintenek. A hétköznapi hatásokat néha nehéz meglátni, hiszen ezek nem a hollywoodi akciófilmekben látott óriás szökőárakkal és városokat elpusztító szuperviharokkal járnak együtt. Katasztrófafilmet ugyanakkor lehetne forgatni ezekről a hétköznapi hatásokról is. Gondoljunk csak bele, hogy milyen pusztítást okoz a vízhiány, az aszály, amely ma már nem csak pl. Afrikát veszélyezteti, hanem Magyarországot is. Évtizedekkel ezelőtt azt gondolhattuk, hogy a Kárpát-medencében biztonságban vagyunk e tekintetben és ha előbb nem is, legkésőbb 2022-ben mégis rá kellett jönnünk, hogy tévedés ezt gondolni. Tavaly történelmi aszály pusztított hazánkban és Európa bizonyos területein, folyók, tavak kerültek a kiszáradás szélére vagy száradtak ki teljesen.
Idén eddig kevésbé tapasztalhatjuk a tavalyi évhez képest a vízhiány okozta viszontagságokat, épp ellenkezőleg, a szélsőséges időjárási körülmények másik oldalával találkozhatunk, az extrém esőzésekkel, valamint az ezek okozta villámárvizekkel.
Mivel egy globális problémával nézünk szembe, amikor a bolygónk, környezetünk védelméről és az ezt fenyegető hatásokról beszélünk, globális méretű válaszokban is kell gondolkodnunk. Sokat beszélhetnénk arról, hogy mit tesznek az egyének, milyen irányba voltak képesek vagy hajlandóak az üzleti szektor szereplői elmozdulni a jó ügy érdekében vagy, hogy az egyes országok politikai vezetése, nemzetközi szervezetek tesznek-e érdemi lépéseket, de most mégis egy más megközelítésre szeretném felhívni a figyelmet. Ez pedig nem más, mint a legnagyobb zöld, környezetvédő szervezetek.
Számos olyan szervezet működik hazánkban és világszerte, amelyek fő céljai között szerepelnek a zöld ügyek képviselete, népszerűsítése, a környezetvédelem és az ahhoz kapcsolódó konkrét ügyek, témák melletti aktív kiállás.
A legismertebb ezen szervezetek közül minden bizonnyal a Greenpeace, amit a világ legnagyobb független természet- és környezetvédelmi szervezeteként tartanak számon és amely ’71-ben alakult. Nem csoda, ha a legnagyobbként hivatkoznak rájuk, hiszen a nyilvánosan elérhető adatok alapján mintegy 45 országban vannak jelen, ennyi országban van saját irodájuk, világszerte pedig 400 000 ember veszi ki a részét önkéntesként a munkájukból és segíti őket. A magyar iroda 2002-ben nyílt meg és rengeteg zöld ügyben küzdöttek és értek már el komoly eredményeket, többek között a Zengőre tervezett NATO lokátorral kapcsolatban is.
Komoly múlttal rendelkező szervezetként muszáj megemlítenünk a Magyar Természetvédők Szövetségét, vagyis az MTVSZ-t, amely 1989 óta működik több, mint 100 hazai környezet- és természetvédő szervezet közösségeként.
A Védegylet nevével mostanában többször is találkozhattunk a magyar sajtóban, mivel ők is aktívan részt vettek például a debreceni akkumulátorgyár elleni tiltakozásban, az LMP-vel közösen ők támadták meg a tervezett üzem környezethasználati engedélyét. A 2000-ben alakult egyesület célja a természeti és kulturális sokféleség megőrzése, a környezetünkért viselt felelősségtudat megerősítése, egy jobb minőségű élet feltételeinek megteremtése Magyarország minden lakója számára.
Bár az Energiaklub elsősorban nem az utcai demonstrációk, tiltakozó akciók szervezésével tűnik ki a tömegből, az elmúlt évtizedek alatt végzett munkájukkal ugyanakkor rengeteget tesznek azért, hogy kutatásaikkal, képzéseikkel és kommunikációs eszközeik használatával mind az energiát termelők, mind a felhasználók, vagy éppen a politikai döntéshozók másként viszonyuljanak az energiához.
Természetesen az itt található felsorolás egyáltalán nem teljes és az sem volt a célom a cikk megírásakor, hogy érdemeik, eredményeik alapján rangsorolva említsek meg egyesületeket vagy „hagyjam ki” őket.
kiemelt kép: Pexels, Thirdman
