A Semmelweis-napot, vagy a magyar egészségügy napját, a névadójának Semmelweis Ignác orvosnak, az anyák megmentőjének születésnapján, július 1-jén tartják hazánkban.
A magyar egészségügy napja
2010 novemberében nyújtották be azt a törvényjavaslatot, amelyben a Semmelweis-nap munkaszüneti nappá nyilvánítását javasolták, hogy az egészségügyi dolgozók által végzett munka elismerését ezzel is kifejezzék. A 2010-es javaslat aztán végül 2011-ben lépett hatályba, azóta a Semmelweis-nap, az egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatási jogviszonyban álló egészségügyi és az egészségügyben dolgozókra számára munkaszüneti nap.
Néhány szó a névadóról
Nincs anya, aki ne ismerné Semmelweis Ignácot, a gyermekágyi láz okának felfedezőjét, aki 1818-ban született. Korának egészségügyében elsőként tekintett a gyermekágyi lázra úgy, mint ami egy fertőzés következménye, és nem pedig egy önálló betegség. Rájött, hogy a kórt maguk az orvosok terjesztették, a boncolásokat is végző nőgyógyászok adták át a szülő nőknek a szörnyű fertőzést.
A fertőzés terjedésének megakadályozására a megoldást a klórmész-oldatos kézfertőtlenítés bevezetése jelentette, de ezt a felfedezést az akkori orvostársadalom nem fogadta el, és nem is támogatta. Más osztályokon kezdetben nem is vezették be a vizsgálatok közötti és az osztályra való belépéskor kötelező klórvizes kézmosást, a kórtermek rendszeres takarítását és szellőztetését, hiába próbálta statisztikákkal is alátámasztani felfedezését.
Csak évekkel később, Semmelweis halála után derült fény a felfedezése mindennapi hasznosságára, amikor Joseph Lister angol sebész módszerét, a karbolsavas fertőtlenítést kezdték használni. Manapság az egészségügyben a két módszer kombinációját alkalmazzák a műtéti beavatkozások előtt.