A világon rengeteg ember követi az egyik legnagyobb technológiai óriás, az Apple éves rendezvényeit, ami a napokban ismételten, mondhatni menetrendszerűen lezajlott. Ezeken az eseményeken, amiket talán a pontosság kedvéért érdemes inkább bemutatónak nevezni, a cég saját kommunikációja szerint óriási technológiai újításokat villant, amikkel igyekszik elkápráztatni a közönséget. Ha viszont lehámozzuk erről az utóbbi mondatról a marketing körítést, akkor közelebb kerülhetünk az igazsághoz, ami leginkább valahogy így fest: egy milliárd dolláros üzletág szintén milliárd dolláros szereplője igyekszik újbóli, többségében feleslegesnek számító vásárlásra ösztönözni emberek millióit azzal, hogy minimális változtatásokat eszközöl az előző évben piacra dobott eszközein.
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy oké, de mi köze van ennek ahhoz, hogy hogyan lehetünk zöldebbek, – divatosan fogalmazva: hogyan csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat – a választ pedig alább igyekszem is megadni erre.
Ahhoz, hogy kicsit tisztábban lássunk, érdemes néhány adatot megismerni a különböző elektronikai eszközök, vagy ha úgy tetszik, kütyük használatával kapcsolatban. Az Eurostat 2020-as adatai alapján a vizsgált évben az Európai Unióban lakosonként 10,3 kg elektromos és elektronikai berendezések hulladékát gyűjtötték össze. A Renew Europe holland képviselője, Jan Huitema pedig arra is felhívta a tárgyalt jelentésben a figyelmet, hogy míg 2017-ben a világon 44,7 millió tonna e-hulladékot termelt az emberiség, ennek pedig csak 20 százaléka került megfelelő módon újrafeldolgozásra.
A Magyar Természetvédők Szövetségének (továbbiakban az egyszerűség kedvéért: MTVSZ) felületein 2018-ban közzétett, Fidrich Róbert által készített előadása is felhívja a figyelmet az elektronikai eszközök környezeti hatására. A prezentációban, amelyet itt érhetnek el, kiemeli azt az igen fontos gondolatot, miszerint:
„Az elektronikai kütyüink élete nem akkor kezdődik, amikor megvásároljuk vagy ajándékba kapjuk s nem ér véget akkor, amikor megunjuk vagy újra cseréljük őket.”
Ezt követően végig vezeti ezeknek az eszközöknek a teljes életútját, ami alatt értenünk kell többek között:
- a legyártásáshoz és hozzá felhasznált csomagoláshoz felhasznált nyersanyagok kitermelését
- a gyártás során felhasznált energiát
- a gyártás során bekövetkező környezetkárosítást
- a kütyük utóéletét (ide tartozik az illegális, nem megfelelően elhelyezett hulladék kérdése és az újrahasznosítás is)
Ennek a cikknek természetesen nem az a mondanivalója, hogy a legjobb megoldás, ha visszatérünk a teljesen offline világunkba, mostantól pedig egyáltalán nem vásárolunk ilyen eszközöket. Nem, a mondanivaló sokkal inkább a tudatos vásárlásra és a fogyasztói társadalom önmegtartóztatásának hiányára irányítana figyelmet. Nem kell elfordulnunk a technológiai újításoktól, nem kell postagalambokkal kommunikálnunk, de van még egy ennél is fontosabb dolog, amit nem kell: évente újra cserélni az elektronikai eszközeinket. Ha nagyon őszinték vagyunk magunkhoz, beláthatjuk, hogy amíg például egy mobiltelefonnak az akkumulátora megfelelően funkcionál, a különböző szoftverfrissítéseket tudjuk rá telepíteni és nem csökken a felhasználói élmény, nem lassul, tehát magyarul mondva képes ellátni azokat a funkcióit, amik miatt megvásároltuk, abban az esetben nincs szükségünk annak lecserélésére. A trükk, amivel segíthetünk egy kicsit a bolygónak és a környezetünknek az, hogy nem rohanunk a boltokba csak azért, mert egy kicsit jobb lett a kamera, más lett a szín, új százezredik kényelmi funkció került beépítésre. Használjuk nyugodtan a technológiát, de ne essünk túlzásba és ne felejtsük el, hogy ezek az eszközök nem csak úgy a semmiből teremnek ott a boltok polcain és nem párolognak el akkor, amikor már nem használjuk őket tovább.
