Magyarországon az elmúlt 8 évben alig volt olyan nap, amikor – jogi értelemben – ne állt volna fenn valamilyen válság- vagy veszélyhelyzet. Kezdődött 2016. március 9-én a tömeges migráció okozta válsághelyzet elrendelésével, amit azóta folyamatosan meghosszabbítanak (olyankor is, amikor a tényleges helyzet ezt nem indokolná), folytatódott a COVID idején történt veszélyhelyzet elrendelésével, a legutolsó ilyen pedig a az orosz-ukrán háború miatt kiadott veszélyhelyzet, amely a mai napig tart, sőt, szinte bizonyos, hogy év végéig ki fog tartani.
Noha a migrációs válsághelyzet csak viszonylag szűk jogköröket ad a kormányzati hatalomnak, az egészségügyi-, illetve háborús veszélyhelyzet igen széles körű jogosultságot jelent: gyakorlatilag egyik napról a másikra kormányrendelettel bármilyen jogszabályt módosítani. Ezt pedig a hatalom szépen használja is, nem csak a veszélyhelyzettel kapcsolatos ügyekben: a Karácsony által nem támogatott Városliget-projectről is így hoztak döntést, de így érték el, hogy a gödi akkumulátorgyár közmeghallgatása is online történhessen.
A RTL.hu beszámolója alapján a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért, az Eötvös Károly Intézet és a Transparency International közös tanulmányban állítja: a kormány visszaél a veszélyhelyzet miatti rendeleti kormányzással.
„Valaki bemegy a minisztériumba este nyolckor. Begépel valamit a laptopjába, megnyomja az entert és abból másnapra jogszabály lesz. Tehát még az a kontroll sincs meg, ami egyébként a kétharmados országgyűlési többsége mellett a kormánypártnak meglehetne” – mondta Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.
A kormány az RTL kérdéseire érdemben nem válaszolt, csupán annyit közölt, hogy „Helsinki Bizottság most éppen azért támadja Magyarországot, mert a kormány a magyar emberek érdekeit képviseli.”