2024. január 1-től egy korábban elfogadott jogszabály szerint valóban megszüntetik a bérnővérek alkalmazását a kórházak többségében, de kivételes esetekben engedéllyel még lehet bérnővéreket alkalmazni az állami egészségügyben, mondta Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke az Economxnak.
Jelenleg egyelőre nincsenek adatok arról, hogy pontosan hány bérnővér is dolgozik az egészségügyben.
Amit viszont lehet tudni pontosan: a KATA megszüntetése előtt a szakápolók 10-15 százaléka dolgozhatott ilyen formában, azóta valamelyest csökkent a számuk az érdekképviseleti vezető elmondása szerint.
A 24.hu pedig arról ír cikkében, hogy az egészségügyben a bérnővérek széles körű alkalmazásának a hátterében az is áll, hogy az önként vállalt túlmunka nagyon drága, hiszen ez például hétköznap 75 százalékos pótlékot jelent az alapbér mellett, hétvégén viszont pedig ugyan ez már 200 százalékot pótlékot jelent. Ilyenkor a dolgozókat sokkal jobban meg kell fizetni, mivel a szabadidejüket áldozták fel a többletmunkáért cserébe.
Arra is rámutatott az írás, hogy sok egészségügyi dolgozó számára ugyanakkor vonzereje van a bérnővérségnek, mert ez a munkavállalási forma sokkal kötetlenebb, mint egy főállású foglalkoztatás. De a bérnővéreknek nem jár fizetett szabadság és betegállomány sem – magyarázta meg a jelenséget a Economx cikke, amely felhívta a figyelmet az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökének pár héttel korábbi előadására is.
Balogh Zoltán egy konferencián beszélt arról a jelenlegi tényről, hogy manapság nagyságrendileg 130 ezren dolgoznak a szakellátásban, és 15 ezer ápoló kiesése akár egy napon belül bedönthetné a betegellátást, és ezzel bizony össze is omlana a rendszer, ugyanis ennyi 60 év feletti dolgozik a kórházakban és a rendelőkben.
