Több cikkünkben foglalkoztunk az elmúlt hónapokban a szélenergia szabályozásával. A dolog apropóját az adja, hogy 2016 óta a kormány döntése értelmében egy olyan szabályozás van érvényben, ami lakott területek 12 kilométeres körzetében tiltja a szélkerekek építését. Ez hazánk településhálózatát ismerve a gyakorlatban szinte teljes tiltást jelent.

Az LMP-Magyarország Zöld Pártja rendszeresen fordul a kormányhoz kérdéseivel, valamint konkrét javaslatokat is nyújtottak be a szabályozás megváltoztatása érdekében. Úgy tűnt, hogy a kormány hallgat is a zöldekre. Palkovics László korábbi innovációs és technológiai miniszter a lemondását megelőzően tett szélenergiát támogató nyilatkozatot. Utódja, Lantos Csaba pedig hivatalba lépését követően tovább erősítette ezeket a kijelentéseket.

Hiába a tiltás feloldása, 2029 előtt nem épülnek új szélerőművek

Egészen a tegnapi napig – november 28. – viszont ennyi volt az összes nyilvános információ. A zöldek a szélenergia tiltásának feloldását követelték, a kormány ígért, de nem tett lépéseket. Tegnap viszont Lantos Csaba energiaügyi minisztertől újabb részleteket tudhattunk meg. Az Országgyűlés Gazdasági bizottságában lezajlott a miniszter éves meghallgatása, ahol érintette többek között a szélenergia kérdéskörét is.

Lantos a meghallgatáson elmondta, hogy sikerült megállapodniuk az Európai Bizottsággal, így a jövőben a 12 kilométeres korlátozást 700 méterre csökkentik. Ez lesz tehát az a távolság, amelyen belül nem lehet majd szélkereket építeni. Elmondta továbbá a miniszter azt is, hogy bár a szabályozás változik, az állam a szélkerekek építését támogatni nem fogja. Így tehát ezek piaci alapú beruházásként valósulhatnak majd meg. Kitért arra is, hogy az új szabályozás szerint engedélyezett szélerőművek 2029 előtt nem fognak megépülni. Ezek alól az képez majd kivételt, ha valaki már korábban kiadott engedély alapján épít szélkereket.

Reagáltak a zöldek

Az LMP közleményben reagált Lantos Csaba kijelentéseire. A zöld párt azt írta:

„A szélenergia az egyik legolcsóbb és legzöldebb energiaforrás: a klímaválság és az energiafüggőségünk csökkentése miatt is az ország alapvető érdeke, hogy gyorsan bővüljön a szélenergia-kapacitás. Gulyás Gergely is elismerte, hogy hazánkat azért is sújtotta ilyen drámai mértékben az infláció, mert óriási az energiakitettségünk. Ennek ellenére a kormány nem értette meg a logikus és fenntarthatósági szempontból egyetlen helyes lépést, a megújuló energiaforrásokra történő gyors átállást, miközben az akkumulátor-gyarmatosítás hatására hazánk energiafogyasztása drasztikusan növekedik majd az elkövetkező években.”

Jobban bízik a kormány az atomenergiában, mint a megújulókban

Látva a kormányzati döntések irányait, továbbra is úgy tűnik, hogy jobban bíznak például az atomenergiában, mint a megújulókban. Legalábbis nehéz mással magyarázni azt, hogy míg Paks 2 mellett akkor is kitart a kabinet, amikor az orosz fél – ne feledjük, egy atomerőmű megépítéséről beszélünk – addig a pontig sem tud egyelőre eljutni, hogy megfeleljen a hazai és Európai Uniós előírásoknak, addig a szélenergia esetében ennyi időbe telt egyáltalán a tiltást jelentő szabályozás megváltoztatása.

De arról is írtam már egy korábbi cikkben, hogy álszentnek tekinthető a jelenleg még érvényes 12 kilométeres tiltás. Hiszen például az akkumulátorgyárak, nukleáris létesítmények és egyéb veszélyes üzemek esetében ezt már nem veszi olyan szigorúan a döntéshozó. Gondoljunk csak például a Paksi Atomerőműre vagy éppen a Bodára tervezett atomtemetőre, amit Pécs-Baranya kormánypárti politikusai továbbra is támogatnak.

kiemelt kép: MTI Fotó, Balogh Zoltán