1800 december 1-jén, Pusztanyéken született Vörösmarty Mihály magyar költő, a romantika egyik legnagyobb alakja. Édesapja gazdatisztként dolgozott gróf Nádasdy Mihály kápolnásnyéki birtokán. Édesanyja, Csáthy Anna is nemesi származású volt, kilenc gyermeket neveltek. 1811-től a ciszterciek székesfehérvári gimnáziumába járt 5 évig, majd 1816 őszén a kegyesrendiek pesti gimnáziumába végezte a 6.osztályt. Közben tanított, hogy szüleinek terheit enyhítse. Apja halála után nevelőséget vállalt Perczel Sándor családjánál, egyúttal, 1817 őszén, beiratkozott a pesti egyetemre. 1824. december 20-án tette le az ügyvédi vizsgát.
„A MAGYAR faj költői ereje Vörösmarty Mihályban bontakozott ki először igazi színpompával. Szellemi nagyság volt, különb elődeinél, a líra és az epika méltán ünnepelt mestere, valamennyi kortársánál ékesebben szóló drámaíró.” – írja róla az arcanum.com
1828 és 1832 között a Tudományos Gyűjteményt és szépirodalmi mellékletét, a Koszorút szerkesztette. 1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta, amiért rendszeres fizetést kapott. 1837-tól 1843-ig az Athenaeum egyik társszerkesztője volt. 1842-től a Nemzeti Kör elnöke, 1847-től az Ellenzéki Kör alelnöke. 1843. május 9-én feleségül vette a nála 26 évvel fiatalabb Csajághy Laurát. A házasságból négy gyermekük született. 1849 júniusában, a Habsburg-ház trónfosztása után Kossuth a kegyelmi törvényszék közbírájává nevezte ki.
A világosi fegyverletétel után bujdosnia kellett, közben egyik lánya meghalt. Betegsége megromlott, mely 1853-ban súlyosbodni kezdett, ezért a család Pestre költözött, hogy közelebb legyen az orvosokhoz. 1855. november 19-én meghalt, majd November 21-én temették el a Kerepesi temetőben.
Lírai költeményei többek közt: Szózat (1836), A Guttenberg-albumba (1839), Ábránd, A merengőhöz, Gondolatok a könyvtárban (1845), Országháza (1845), Az emberek. Egyik legismertebb drámája a Csongor és Tünde.
Forrás: PORT.hu
