Az elmúlt napokban kaptuk a hírt, hogy a Kúria befogadta az LMP népszavazási kérelmét, ami a kiemelt beruházásokról szóló törvény eltörléséről szól. Ez pedig azonnal megjelent az akkumulátorgyárak mellett a köztudatban, sőt a kettő kezd összefonódni, nem is ok nélkül. A következő véleménycikkben megírom, mi az összefüggés a kettő között, és miért aggályos valóban a kiemelt beruházásokról szóló törvény.
Miről van itt szó?
A népszavazási kérelem egy törvény törléséről szól, konkrétan a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényről beszélünk. Maga a törvény meghatározza a kiemelt jelentőségű beruházások fogalmát, illetve azt, hogy ilyenkor mi az eljárási rend.
A legfontosabb aggályt a törvény 1/A szakasza jelenti: kiadott kormányrendelet állapítja meg – a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítással egyidejűleg – a kiemelt beruházás helyszínét és közvetlen környezetét. Látszólag ez nem probléma, valójában viszont az, hogy ezt kormányrendelet állapítja meg, elvonja minden más szervtől – aki jogszabály szerint eljárhatna – ezt a jogosultságot. És ez kiváltképpen az önkormányzatokat sújtja.
Ez önmagában is aggályos két szempontból is: egyrészt, hogy ezáltal az önkormányzatoknak sokszor nincs hatáskörül a saját területükön lévő beruházásokra. Oké, hogy a városkép tekintetében meghatároz némi védelmet a törvény, illetve tájékoztatás-kérésre joguk van, de azért legyünk őszinték, ezek elég csekély jogosultságot jelentenek. A másik aggály pedig tisztán politikai: mivel a vidéki nagyvárosok egy jelentős része ellenzéki kézben van, ezért a kormány gyakorlatilag ellenzéki hatásköröket vont magához saját döntéssel. Ez azért számos demokratikus alapelvvel is szembe megy főleg így önkormányzati ciklus közepén.
Mi köze akkumulátorgyárakhoz?
Sokáig úgy tűnt, hogy semmi. Ugyanakkor az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy mégis. Ugyanis az akkumulátorgyárak ellen számos helyi népszavazást indítottak el, melyekből a győri vált a legismertebbé. Ott ugyanis a Nemzeti Választási Bizottság a kérelmet elutasította, majd a Győri Törvényszék elrendelte a népszavazást. Aztán azonban az Alkotmánybíróság mégis azt állapította meg, hogy nem tartható népszavazás.
A taláros testület indoklásában az szerepel, hogy a győri népszavazási kérdés „csak látszólagosan irányul helyi közügyre, az eljáró bíróság figyelmen kívül hagyta a kiemelt beruházássá nyilvánítására vonatkozó jogszabályok célját”. Magyarán szólva a kiemelt beruházás nem helyi ügy, emiatt helyi népszavazás sem lehetséges.
Személyes vélemény
Magam részéről nyilvánvalónak gondolom, hogy a kiemelt beruházásokról szóló törvény maga is Alaptörvénybe ütközik. Noha helyi népszavazás valóban csak önkormányzati hatáskörben lévő ügyekben tartható – és e téren formálisan indokolható az Alkotmánybíróság álláspontja – a jogkörök ilyen módon történő elvonása az önkormányzatiság alapelvébe ütközik. Ráadásul az akkumulátorgyárak esetében éppen azoktól vonják el a döntés, illetve a döntés befolyásolásának jogát, akiknek a környezeti terheit a leginkább viselnie kell.
Szóval magam részéről helyesnek érzem a Kúria döntését és remélem, hogy az Alkotmánybíróság most nem fogja elkaszálni. Ha a jogszabályokat nézzük, szerintem nincs miért aggódni, ha az Alkotmánybíróság összetételét, akkor annál inkább…
Borítókép forrása: index.hu
