Sajtótájékoztatót tartott ma az LMP pécsi országgyűlési képviselője, Dr. Keresztes László Lóránt. A politikus arról számolt be, hogy az Országgyűlés a héten tárgyalta a „A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló 21/2015. (V. 4.) OGY határozat módosításáról” című javaslatot. Ennek apropóját többek között az adta, hogy a kormány továbbra sem mondott le Paks 2-ről, ugyanakkor döntést hoztak Paks 1 további üzemidőhosszabbításáról, ami azt jelenti, hogy a jövőben még több kiégett fűtőelem végleges tárolásáról kell majd gondoskodni.
Keresztes felhívta a figyelmet arra, hogy a nagyaktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezése jelenleg sehol a világon nem megoldott és arra sincs példa máshol, hogy egy Pécs méretű város közelébe terveznének atomtemetőt létesíteni.
Emlékeztetett arra is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ben személyesen tett ígéretet a pécsieknek, hogy a beleegyezésük nélkül nem épülhet meg az atomtemető, a helyieket azonban továbbra sem kérdezte meg erről senki. Annak ellenére sem, hogy Pécs városa az LMP kezdeményezésére tiltakozó határozatokat is elfogadott az atomtemető létesítése és az uránbánya esetleges újranyitása ellen.
A zöldpárti politikus elmondta, hogy bár a kormány rendszeresen arra hivatkozik, hogy nem született még döntés arról, hogy valóban Boda térségében létesítenének nagyaktivitású radioaktív hulladék tárolót, ez nem igaz, hiszen erre éppen a már említett 2015-ös határozat elfogadása a cáfolat. Ez ugyanis kimondja, hogy szükség van egy ilyen tárolóra, a bodai területen kívül pedig azóta sem merült fel alternatív kutatási helyszín.
Keresztes azt is megemlítette, hogy Pécs-Baranya országgyűlési képviselői közül egyedül ő szólalt fel az Országgyűlés ülésén az atomtemető ellen. A vezérszónoki felszólalást a kormány részéről pedig pont egy baranyai képviselő, a Fideszes Bánki Erik mondta, aki aztán később igennel is szavazott.
A pontosság kedvéért szerkesztőségünk a cikk megírását megelőzően megnézte a Parlament oldalán a szavazási táblázatot. Íme, így szavaztak Pécs-Baranya képviselői az atomtemető-projekt folytatásáról:
- Dr. Keresztes László Lóránt (LMP) – NEM
- Mellár Tamás (Párbeszéd) – NEM SZAVAZOTT
- Hoppál Péter (Fidesz) – IGEN
- Hargitai János (Fidesz) – IGEN
- Bánki Erik (Fidesz) – IGEN
- Nagy Csaba (Fidesz) – IGEN
Külön érdekesség, hogy a javaslatot a Jobbik és a Mi Hazánk országgyűlési képviselői is megszavazták.
Egy másik fontos témáról is beszélt Keresztes a sajtótájékoztatójában, ez pedig a Csizmadia Péter fideszes önkormányzati képviselő által felvázolt javaslat, ami nemzeti parki státuszt adna a Nyugat-Mecsek jelenleg tájvédelmi körzet besorolású területeinek.
Az LMP politikusa üdvözölte a javaslatot, amely magasabb fokú védelmet biztosítana a Nyugat-Mecsek területeinek és elmondta, hogy az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnökeként nem csupán támogatja, de a kezdeményezés élére is áll. Véleménye szerint ugyanis ez a kezdeményezés nem pártpolitikai ügy és nem kampány téma, így mielőbb meg kell kezdeni a megvalósítását, nem szabad a jövő évi önkormányzati választásokig várni ezzel, ahogyan azt a pécsi Fidesz eredetileg tervezte.
Emlékeztetett arra is, hogy amennyiben ez a kezdeményezés sikerrel zárul és a Nyugat-Mecsek megkapja a nemzeti park besorolást, az végleg kizárja a térségben az atomtemető létesítését, valamint az uránbánya újranyitását.
Bejelentette továbbá, hogy az ügyben felkeresi Csizmadia Péter önkormányzati képviselőt, Pécs város polgármesterét, a Duna-Dráva Nemzeti Parkot, valamint az illetékes minisztériumot, hogy megkezdődhessenek a megvalósításhoz szükséges tárgyalások. Ebben pedig a kezdeményező Csizmadia Péter támogatását fogja kérni, abban bízva, hogy felül tudnak emelkedni a pártpolitikai nézetkülönbségeken.
Ezzel párhuzamosan egy fórumsorozatot is indít Pécsett és a környező településeken, valamint a Nyugat-Mecsek ügyében aláírásgyűjtést indít, amelynek célja, hogy legalább 10 ezer aláírást gyűjtsenek, hogy ezzel is nagyobb súlyt adjanak a kezdeményezésnek.
