A Pécsváradi Várbaráti Kör 2023-ban is a Zengő csúcsán búcsúztatja az óévet a barátaival, december 30-án, szombaton, amelyre sok szeretettel várják idén is a túrázás kedvelőit. Az időpont már hosszú évek óta változatlan, időjárástól függetlenül menni fognak, hogy közösen búcsúztassák az óévet a Zengő csúcsán! – olvasható a Pécsváradi Várbaráti Kör közösségi oldalán.

Találkozó:

2023. december 30., szombat 10 óra, Pécsvárad, Kossuth tér

Pécsváradi Várbaráti Kör 1981. november 12-én alakult 40 fővel a Fülep Lajos Művelődési Központ emeleti klubjában, hogy a város kulturális és természeti örökségét ápolja, és megismertesse. Sok közös munka, kirándulás, megemlékezés hozta össze ezt a társaságot három évtized folyamán. Érdeklődésünk első sorban a várra irányult, mely 1981-ben még nem volt látogatható, területén kutatások folytak. A Pécsváradi Várbaráti Kör tagjai 1982-től tavaszonként megtisztították a vár rendezetlen környékét, ami azóta közpark. Újraélesztették Szent István kultuszát, hiszen a pécsváradi vár államalapítónk akaratából lett térítőközponttá. A Pécsváradi Várbaráti Kör kapcsolatban áll a Szent István-kor, a pécsváradi vár kutatóival, akiket évről évre meghív egy-egy előadásra. A kör emléktáblákkal  jelölte meg a jeles személyiségekhez, mint Kodolányi János, Széchenyi István, dr. Entz Béla, Andor Ilona személyéhez fűződő helyeket, épületeket. E tábláknál évfordulós megemlékezéseket tartanak. Helyreállították az I. világháborús és létrehozták II. világháborús emlékhelyet, ahol halottak napján gyújtanak gyertyát. Nem hagyták feledésbe merülni az apák, nagyapák örökségét. Ezért tartották a megemlékezéseket, járták be a vízimalmokat, a Zengő-vidéket majd a tágabb hazát, a Kárpát-medencét Burgenlandtól a Gyimesekig, ahol megálltak az ezeréves határon. Felkeresték a pécsváradi őslakos református magyarokkal rokonságot ápoló Sárköz falvait, interjúkat készítettek pécsváradi és zengővárkonyi értékőrzőkkel. Könyveket jelentettek meg, kiadják a Pécsváradi Füzetek kismonográfia sorozatát, hozták létre helytörténeti gyűjteményüket – egy múzeum céljából.

Mottójukat Tamási Árontól vették: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”.