Vízkereszt vagy háromkirályok napja, a karácsonyi ünnepkör zárónapja, de egyben a farsang kezdőnapja is.
A keleti egyház e napon Krisztus születését ünnepelte, a nyugati kereszténység hagyományában a napkeleti bölcsekről, vagyis a háromkirályokról, Jézus megkereszteléséről és első csodatételéről való megemlékezés került előtérbe.
Vízkereszt napja tehát három eseményre is emlékeztet:
- a napkeleti bölcsek imádására,
- Jézus megkeresztelkedésére a Jordánban,
- Jézus első csodájára a kánai menyegzőn.
Január 6-án a katolikus falvakban országszerte szokás volt a víz- és házszentelés. A szenteltvizet a bölcsőtől a koporsóig felhasználták. Nagy szerepe volt az ember- és állatgyógyításban is.
A vízkeresztkor szentelt vízzel még aznap beszentelték az állatokat, ittak és a kútba is öntöttek belőle. Az esztendő folyamán megszentelték vele a gyerekágyas asszony ágyát, tettek az újszülött fürdővizébe, meghintették vele az esküvőre induló menyasszonyt és vőlegényt, a haldoklót és a háznál felravatalozott halottat. Borogatták a fejfájóst, itatták vele a beteget. Hatékonynak tartották az ártó hatalmak, a rossz szellemek és a vihar elűzésére. Vízkeresztkor a szenteltvizet háromkirályok vizének is nevezik.
A házszentelés alkalmával krétával rajzolták fel Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűit és az évszámot. Úgy vélték, ez a felirat megvédi a házat villámcsapás és a boszorkányok rontása ellen. Termékenységvarázsló praktikák is kapcsolódhattak a házszenteléshez.
Az ünnephez tartozott a háromkirályok megjelenítése, a háromkirályjárás szokása. A házról házra járó fiúgyermekek, ritkábban leányok jellegzetes viseletdarabja volt a díszes süveg, fontos kellékük a többnyire kiugratható szerkezetre szerelt csillag. A lejegyzett szokásváltozatok egy részében már csak a szereplők elnevezése sejteti, hogy a háromkirályjárás valamikor dramatikus jellegű játék volt. Többnyire már csak az adománykérő, ünnepköszöntő háromkirályjárás változatait ismerjük.
A téli egyhangúságot megtörő vízkereszti háromkirályjárás baranyai változataiban egy többnyire hosszú, dramatikus játék szerepel, ahol Gáspár, Menyhért és Boldizsár egyenként nem csak bemutatkozik, de több jellegzetes karácsonyi éneket is elénekelnek, amelyek adománykérő rigmusokat is tartalmaznak. A házról házra járó fiúgyermekek, ritkábban leányok, jellegzetes viseletdarabja kellett, hogy legyen a díszes süveg, és fontos, elmaradhatatlan kellékük a többnyire kiugratható szerkezetre szerelt csillag.
Napjainkra a vízkereszti népszokásokból jobbára már csak annyi maradt meg, hogy ezen a napon kezdik el a családok leszedni a karácsonyfát.
A karácsonyfák elszállítása minden évben szervezetten történik.
Pécsen, a BIOKOM Nonprofit Kft. az ünnepek után például örökbe fogadja a földlabdás fenyőket.
A társaság a felajánlásokat:
2024. január 1-31. között várja
a központi recepcióján, a Siklósi út 52. sz. alatt a nap 24 órájában.
Az ily módon összegyűjtött fák Pécsen a Tüskésréti úton található Városi Csemetekertbe kerülnek tavaszig, majd a szakszerű gondozás után Pécs valamelyik zöldfelületén találnak otthonra, ezzel is hozzájárulva a város közterületeinknek díszítéséhez és a levegőminőség javításához.
A földlabdás fenyők örökbefogadásáról a bahir.hu már karácsony előtt is beszámolt.
Forrás: Magyar Néprajz VII., Magyar Néprajzi Lexikon
