A pécsiek egyik közkedvelt kirándulóhelye a Mecsekben, a Kanta-vár és környéke. A Tubes árnyékában rejtőző Árpád-kori várromból ugyan már csak pár falnak a maradványa jelzi, hogy itt egykor vár állott, de télen így is csodás panorámát nyújt Pécs, a körbesáncolt hegytetőről.

A Közép-Mecsek 400 méteres magasságában megbújó Kanta-vár romjai a Misinától északra, a Tu­bestől keletre találhatóak, amelynek névadójáról több mesés monda is ismert. Az egyik érdekes legenda szerint a Kanta-vár, Kanta rablólovagról kapta a nevét.

A mesés legenda szerint a vár névadója, Kanta rablóvezér, aki anyátlanul-apátlanul nőtt fel az elrabolói között, és csupán édesanyjától maradt egyetlen gyerekkori emléke: egy nyaklánc. Kantából a betyárok vezére lett, aki addig harácsolt, míg a kincseinek várat nem épített. Várába vitt egy gyönyörű lányt, de nőül nem vehette, mert az már mást szeretett. Mikor látogató érkezett a várába, Kanta felismerte benne szerelme vőlegényét, akit aztán az erdőben megöletett. Az ifjún talált nyakéket átadták Kantának, aki azonnal rádöbbent, hogy az ő általa is viselt lánc mását látja, és így tudta meg, hogy a testvérét ölette meg, akit szerelme is követett a halálba. Kanta a tragédia után a kincseit a népnek adta, és végül remeteként gondozta a Mecsekben a szerelmesek sírját élete végéig.

A kirándulók ma már biztonsággal közelíthetik meg a Kanta-várat, bárki is birtokolta egykor. A városból és környékéről sokat látogatják a Mecseknek ezt a területét, hiszen a vár romjain kívül még több látnivaló is vonzza ide a kirándulót.

Kanta-vár romja.

Ráadásul a terep is változatos, mert a turistajelzéseket követők hol felkapaszkodnak egy dombra, hol pedig leereszkednek egy völgybe, ahol a vár romjainak tövében meg is pihenhetnek a Kantavári-forrásnál.

A Kantavári-forrás, a Kanta-vári romoktól északnyugatra, a völgy keleti oldalában található, és nagyon sokak által látogatott, közismert és közkedvelt, sok évtizede foglalt forrás. Megközelíthető a Kis-rét felől a P, Lámpásvölgy felől a P+, a Kantavári romoktól a PL, illetve a Sötét-völgy felől az SO jelzésen.

Bármelyiket is választhatjuk.

A Melegmányi úton haladva, a Fehér-kúti kulcsosházat elhagyva, és leparkolva rátérhetünk a piros jelzésre, és a Rábay-fát is utunkba ejtve, a Kantavári-forrást, Kanta-várát keresve kényelmes, és kellemes sétát tehetünk a Mecsekben.

A Kantavári-forrás, egy faragott, kötéssel összerakott, kőtömbökkel kiépített, kifolyócsővel ellátott forrás. A forrásból finoman csobogva friss víz csordogál.

A forrás vízhozama a felső triász homokkő, aleurit és agyagkő rétegek hasadékaiból utánpótlódik. Vízhozama kiegyenlített, 2,5-8 liter/perces hozamokat produkál. A forrást először 1903 őszén a Mecsek Egyesület építette ki. Az egyesület ekkor határozta el, hogy a Kantavári-forrást befoglalják, és Károlyi Sándor az egyesület mérnöke egy kisebb menedékházat, melyet Kantavári vadászháznak neveztek el, tervezett. A forrás foglalását 1908-ban ismét felújították. Majd a Természetbarátok Turista egyesülete Pécsi Csoportja foglalta 1922-ben. 

A Kanta-vár romjainak közelében található Kantavári-forrásnál nem csak csörgedező forrást, de pihenőhelyet is találunk kiépített esőbeállóval, padokkal, asztalokkal és tűzrakóval, ami remek lehetőséget nyújt nem csak egy pillanatnyi pihenőre, de akár családi piknikezésre, egész napos táborozásra a sűrű erdővel borított árnyas völgyben.

Kantavári-forrás, és az esőbeálló.

A pihenőhely kiindulási pontja is lehet a Kantavári-forrás környezetének felfedezésére.

A közelben bújik meg például a várromon, és a forráson kívül még a Kanta-vári-barlang is, ami egy, a várrom déli ol­da­lán lévő földalatti vágat, me­lyet még 1930-ban tártak fel. „A fo­lyosó 7 m hosszú, mere­de­ken lefelé ereszkedik, azután 4 m hosszú ív alakú, víz­­szin­tes rész következik” – írja a Kanta-vári barlangról a kora­beli jelentés. Az elmúlt évtizedekben a barlang bejáratát tölgyfa ajtóval zár­ták el, és napjainkra a bar­lang nem jár­­ha­­tó, bejárata már nem is látszik, de egy kis felfedezőutat azért megér.

A Kanta-vári kőbánya is csak pár méterre található, mégpedig a Kantavári-for­rástól észak­nyu­gatra. A fel­ha­gyott kőbánya könnyen megközelíthető, így sokak által látogatott, ami azonnal felfedezhető a kirándulók által hátrahagyott tűzrakó helyen. A Kanta-várikőbánya geo­ló­giai ér­­de­­kessége, hogy a kőbányában triász kori bitu­­me­­nes mészkő talál­ható, le­­­me­­zes rétegeiben agyag- és nitrát­­sávokkal. Pompás látvány télen is, de tavasszal, és nyáron is fenséges képet mutat a smaragdzöld lombok árnyékában is.