2024. február 9-én, 18 órától kerül megrendezésre a kékesdi Szent Mihály templomban a Sólyom László volt köztársasági elnök tiszteletére jegyzett hangverseny.
A Kékesdi Templomért Alapítvány szervezésében megvalósuló hangversenyen bevezetőt mond Antal Géza nyugállományban lévő címzetes apát.
A hangverseny keretében közreműködik: a Pécsi Bazilika Bárdos Lajos kórusa, Gyöngyiné Fülöp Judit szoprán, Pálmai Árpád tenor, Havasi Gábor bariton énekesek. Gyöngyösi István orgonán. Csányiné Imre Zsuzsanna gordonkán, Sávay László oboán, Szűcs Éva block-flote hangszeren. Vezényel: Uzsalyné dr. Pécsi Rita.
Nagy örömet jelentett a kékesdi templomépítő közösség számára, hogy dr. Sólyom László köztársasági elnök 2005 decemberében elvállalta a település Szent Mihály templom építésének a fővédnökségét, ez hatalmas erkölcsi támogatást nyújtott a közösségnek a munkák folytatásához, a templom építésének befejezéséhez.
Ezt követően pedig, 2006. április 29-én, Sólyom László köztársasági elnök a Zengő-túrán megtett útját követően személyesen is megtekintette a kékesdi Szent Mihály templom építkezésének állapotát, és találkozott az építésben résztvevőkkel, beszélgetett a tervezővel és a településen élő lakosokkal egyaránt.
Kékesden a templom építését 1999-ben határozták el. A templom építésére hozták létra a Kékesdi Templomért Alapítványt, a templom létrehozásához a helyi lakosok is nagymértékben hozzájárultak. Dévényi Sándor Kossuth-díjas építész ingyen készítette el a templom tervét. Keresztút Csavlek Etelka munkája, aki szintén ingyen dolgozott a kékesdi templomért. Jótékony célú előadások sorozatával neves művészek, tudósok, sportolók álltak az ügy mellé.
Az építkezés a teljes befejezésig 10 évig tartott. A templomot 2009. szeptember 26-án szentelte fel Mayer Mihály megyéspüspök.
Kékesd, a baranyai 140 fős kisközség Pécsváradtól délre található. A községet említő első írásos emlék 1015-ből származik, és Kulcsond néven szerepel, maga Szent István királyunk alapító okiratában. 1290-ben a település már Keykug néven szerepel. 1387-ben, de még 1542-ben is Tótkékesként említették. A középkorban a pécsváradi apátság birtoka volt. 1656-ban nyolc éven át húzódó perben szerezte vissza a falut a pécsváradi Bertók apát a pécsi püspökségtől. 1686-tól a település földesura a délszláv Kararity Mihály, majd 1696-tól ismét a pécsváradi apátságé lett. A falu még a török hódoltság alatt is lakott volt. A XVII. században rácok települtek ide, akik a felszabadító háborúk után elköltöztek. A falu neve 1687-ben Racz Kekes volt. A XVIII. században lakossága ismét magyar lett. – olvasható a falu történetéről a település honlapján.
Fotó: Facebook/Pécsi Székesegyház
A bahir.hu oldalon folyamatosan talál baranyai híreket, információkat.
