A mai napon mondhatni, két lehetőségünk volt az olimpiai kvalifikációra. Akár Kanada nyer Japán ellen, akár mi a spanyolok ellen, megvan a kvóta. Kanada azonban 4 ponttal kikapott japán ellen, így már a spanyolok ellen csak a győzelem volt jó eredmény. Ami picit növelte az esélyeinket, hogy a spanyolok viszont japán győzelmével biztosan kijutottak, így nekik azért nem kellett megfeszülni a győzelemért.

Az első negyed elején közel volt egymáshoz a két csapat, ám a spanyolok triplái nagyon ültek, 14-8-nál időt kellett kérnünk. Ez azonban bejött, a következő támadásaink sikerültek, a védekezésünk is összeállt, a kissé tartalékosan felállt spanyoloknál meg úgy érződött, mintha kicsit tessék-lássék módon mennének bele a párbajokba. A negyedet 24-19-es előnnyel zártuk.

A második negyedben extázisban játszottunk, az eddigi legjobb negyedünket produkáltak, több triplát betaláltunk, a védekezésünk agresszív és erős volt, a spanyolok dobásai meg rendre mellé mentek. Szerintem aki ránézett a mérkőzés szünetében az eredményjelzőre, nem hitte el, amit lát. 46-27 ide.

A harmadik negyed elején egyszer 22 pontra is elmentünk, ám ezután érkezett az első holtpontunk, viszonylag sok helyzetet hibáztunk, és a 59-46-ig feljöttek. Szerencsére ezután jobban már nem tudtak feljönni, 64-50-nel kezdhettük az utolsó negyedet.

A negyedik negyedben aztán rémálomszerű kezdésünk volt: 1 perc alatt öttel jöttek fel a spanyolok, a 64-55 már egy lélektani határnak tűnt. Időt is kértünk, hogy rendezzük a sorokat. De ez sem sikerült, újabb 8-0-ás szériát hoztak, egyre feljöttek. Szerencsére rendeztük a sorokat, él elmentük 6-tal, de megint a spanyolok találtak be. 64-63. Ezt követően grund-jelleget öltött a játék, amiből egy triplából mi jöttünk ki. 72-66. De megint nem örülhettünk, másodpercek alatt jöttek fel 72-71-re a spanyolok. Majd egy újabb sikertelen magyar támadás…és a spanyolok megint betaláltak. És újabb hiba…majd spanyol támadás, ám 24 másodperccel a vége előtt a spanyolok elveszítették a labdát. Van egy utolsó támadásunk. Eljutunk a dobásig…de mellé ment.

Ezután próbáltuk egy faulttal elérni, hogy legyen még egy dobásunk, de sajnos ez már nem sikerült.

Így végül egyetlen ponttal vezettünk…miután 22 pont előnyünk volt. Nyilván nem az volt a realitás, hogy kijussunk a párizsi olimpiára, mert a 3 csapat papíron erősebb volt. De így kiesni, azt szerintem senki sem érdemli meg.