Egy Magyarország-Montenegró férfi vízilabda mérkőzés pár évvel ezelőtt akár egy VB-döntőnek is beleillett volna. Ma délelőtt azonban csupán a 7. helyért játszottak Dohában. Igazából túl nagy tétje nem volt. Az olimpia mindkét csapatnak megvan, a jövőbeni sorsolásban sokat nem számít. Számunkra inkább presztízs volt a mérkőzés, ugyanis egy 8. hely a történetünk legrosszabb pozíciója lenne. Ezt azért jobb lenne elkerülni.

Ennek megfelelően mi kezdtük jobban a mérkőzést, az első negyedben folyamatosan mi szereztünk vezetést. Az első két gólunkra még volt montenegrói válasz, ám utána 4-2-re elmentünk, és már csak szépítésre futotta a délszláv csapatnak. A második negyedet azonban Montenegró kezdte góllal, utána folytatódott a gólváltás. Végül 6-6-os állásnál mentek szünetre a csapatok.

A harmadik negyed elején megint mi voltunk a jobbak, gyors gólváltást követően elmentünk 9-7-re. Ám a montenegróiaik emberelőnyös szituációival egész meccsen nem tudtunk mit kezdeni, és két fóros helyzetet is belőttek. Így a harmad végét 9-9-re zártuk.

A negyedik negyedben először a meccs során vezetést szerzett Montenegró, utána viszont többször le tudtunk fordulni, amiből ötméteresek, emberelőnyök születtek. És bár egy büntetőt kihagytunk, 11-10-re sikerült fordítani. Ám Montenegró nem adta fel, két góllal válaszolt, megint náluk volt az előny. Egy emberelőnyből azonban megint sikerült egyenlíteni. Újabb gólváltást követően az utolsó fél perc is tartogatott még fordulatot: 23 másodperccel a vége előtt Montenegró egy kapufás góllal vezetett, de másodpercekkel a vége előtt Vigvári egyenlített. Megint a büntetők döntöttek.

A magyarok ebben szerencsére hozták a formájukat, 4 lövésből 4 gólt sikerült szerezni, míg Vogel tudott egyet hárítani, egy montenegrói lövés meg a kapufát talált el.

Így Magyarország a 7. helyet végül megszerezte, nem lett történelmi negatív rekord a végeredmény. De ettől függetlenül ez a VB nem fog bekerülni a dicsőséges tornák közé.