Olyan szerencsés helyzetben vagyunk Európában és azon belül Magyarországon, hogy számunkra még természetes, hogy ha megnyitjuk a csapot, akkor folyik belőle a víz. További jó hír, hogy nem csak, hogy folyik belőle, de többnyire jó minőségű, emberi fogyasztásra is alkalmas ez a víz. Vannak ugyanakkor olyan kihívások és veszélyek, amelyekkel már napjainkban is szembe kell néznünk, ha azt szeretnénk, hogy ez a „luxus” a következő generációk számára is elérhető legyen.

Ha víz, akkor a 21. század legnagyobb kihívásainak egyike, azaz a klímaváltozás és annak hatásai ebben a kérdésben is hangsúlyosan vannak jelen. Az extrém időjárási körülmények és az elmúlt években már hazánkban is megtapasztalt pusztító aszály felhívják a figyelmet arra, hogy mennyi tennivalónk van, ha meg akarjuk őrizni a természeti kincseinket.

A téma szakértői, valamint a zöld szervezetek és politikai formációk is rendszeresen kommunikálnak ebben a vízkészletünk és annak megőrzésének fontosságáról. Politikai színtéren itthon a leghangosabb szószólója ennek a témának az LMP. A párt pécsi országgyűlési képviselője, Keresztes Lóránt, aki egyben az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke is, rendszeresen kommunikál a témában, amiről több cikkünk is született már.

Ha a vízkincsünk védelméről gondolkodunk, figyelmet kell szentelnünk a természetes vizeink megóvásának. Intő példaként említhetjük a Sajó szlovákiai szakaszán 2022-ben történt ökológiai katasztrófát. De ide tartoznak a kormány azon intézkedései, amelyek a nagy tavaink körüli beruházásokkal, környezetpusztítással függenek össze.

A Fertő tavi környezetpusztító gigaberuházás, a Velencei-tó kiszáradásának veszélye vagy a Balaton parton tapasztalható építkezések mind jelzik azt, hogy a jelenlegi döntéshozók nem szentelnek kellő figyelmet ennek az ügynek. Elég, ha csak az elmúlt évek legbotrányosabb ügyeire gondolunk. A Balatont érintően ezek közül a legnagyobb felháborodást az a beruházás keltette, amely veszélybe sodorta az aligai magaspartot. Erről itt írtunk korábban bővebben:

De nem csak a kormányzat felelőtlensége és a pusztító beruházások sodorják veszélybe a természetes vizeinket. Az egyik legértelmetlenebb emberi tevékenység – a szemetelés – is óriási károkat tud okozni. A 2013 óta rendszeresen megrendezésre kerülő PET Kupa résztvevői minden alkalommal egy adott folyószakasz megtisztítására vállalkoznak. Ezeken a rendezvényeken sajnos mindig bőven akad műanyag és más egyéb szemét a képzeletbeli horogra. Tavaly nyáron például mintegy 6,5 tonna (igen, sajnos nem elírásról van szó) hulladékot gyűjtöttek össze a Tisza-tavi kupa résztvevői.