Vincze Lillát a legtöbben a Napoleon Boulevard zenekarból ismerhetik, azonban zenei munkássága ennél sokkal komplexebb: a mai napig rengeteg fellépést vállal, és bármilyen produkcióban szívesen részt vesz, legyen az retró koncert, klasszikus zene vagy éppen templomi ének. A holnapi nap során egy különleges produkcióval készülnek Kardos-Horváth Jánossal. A „Lélekjáték” című előadásuk – mely az Escargo szobaszínházban kerül megrendezésre – egy egészen egyedi zenei csemegét kínál. Erről és még sok más témáról beszélgettünk az énekesnővel.
Beszéljünk a csütörtöki estéről! Kardos-Horváth Jánossal lesz közös fellépés. Mióta dolgoznak együtt és hogyan alakult a közös produkció ötlete?
Janót már nagyon régóta ismerem, az első közös koncertünkre ők hívtak meg a saját zenekarukkal, a Kaukázussal az EFOTT Fesztiválra a Velencei tónál. A koncert része volt, hogy 1-1 dalunkat felcseréltük, a Júliát adták elő, én pedig a Papírsárkányt tőlük, duettben. Egyébként nagyon tetszett, ahogy feldolgozták, sok új, egyedi elemet tettek bele. Én egyébként szeretem, ha feldolgozzák a dalainkat, de azt mondom, ha már feldolgozás, akkor legyen más, mint az eredeti és mutassa meg a zenekar, hogy mit tud. Náluk ez megvolt. Később a Dalban is találkoztunk és nagyon örültem, hogy megnyerték.
A program a Lélekjáték címet viseli. Van-e valami oka az elnevezésnek?
A Lélekjáték a mi gondolatainkban egy közös életérzés a zene- költészet- és a világ dolgaiban, szavakon innen, zenén belül és azon túl. Ez utal arra is, hogy a előadás során mennyi stílus meg fog jelenni.
Milyen dalok szerepelnek leginkább a repertoárban? Egykori Napoleon Boulevard slágerek, esetleg saját szerzemények? Vagy más feldolgozások?
Igazából ezt az eseményt nem is koncertnek nevezném, hanem ez egy előadóest személyes vallomásokkal. Nagyon sokféle zenei stílus van, amiben a mai napig előadok. A klasszikus koncertek mellett szerepelek templomi estekben trióban (alapesetben fuvolával és gitárral, de ez variálható – szerk.), irodalmi estéken, klasszikus zenei koncerteken, de például gyerekműsorunk is van.
Ez a produkció mondhatni egy utazás az évtizedek között. Ezeket a fellépéseket azért is szeretem, mert így eljátsszuk a korszakainkat, a nyolcvanas évektől egészen a napjainkig. Ezen a fellépésen is lesz klasszikus zene, irodalmi feldolgozás, a legújabb saját dalok közül is többet előadunk, illetve természetesen elhangoznak majd olyan klasszikusok is, mint a Szállj velem, vagy a Legyetek jók, ha tudtok. Ezenkívül sok duettet is előadunk Jánossal közösen, ezek közül kettő az ő szerzeménye. Ez egyébként különösen izgalmas, hogy amikor két zenével foglalkozó ember közösen elkezd dolgozni, akkor hol vannak azok a zenei átfedések, találkozási pontok, amik attól érdekesek, hogy több mint egy generáció választ el minket. De ezért is szép a zene, mert pillanatok alatt át tud ívelni korokon úgy, hogy közben észre sem vesszük, szellemileg, lelkileg ott mozgunk abban a zenei közegben, ami mindig ad egy megújulást. Én azt vallom, hogy addig érdemes ezt mívelni, amíg van ebben energia.
Egyébként én azt gondolom, hogy egy koncerten sosem azt kell pontosan előadni, ami a lemezen vagy a stúdiómunkában szerepel. Ez attól különleges, hogy van egy egyedi hangzás egy szövegcentrikus előadás, amit az ember nem tud meghallgatni egy CD-n vagy az Interneten. A klubkoncerteket pedig azért is szeretem, mert közelebb kerülünk a közönséghez, kicsit mesélünk a dalok között, és így a hangulat is jóval közvetlenebb. E miatt egyébként én félplayback fellépéseket sem vállalok, csak ha nagyon nincs más lehetőség, vagy ha nem tud eljönni senki a zenészek közül, akikkel játszom. De a gitáromat olyankor is viszem.
A műsor egyedisége, hogy a belépőjegy opcionálisan tartalmazza egy választható vacsora árát. Ez más helyszíneken is így volt?
Nem, igazából ez a helyszín, az Escargo Szobaszínház ötlete volt, ez most került első alkalommal így megrendezésre. A koncepció a gasztronómia találkozása elegánsan, finoman a kultúrcsemegékkel. Remélhetőleg működni fog, és akkor lehet, hogy a jövőben máskor is lesz hasonló.
A jelenlegi közönségükben milyen arányban vannak a régi rajongók, és milyen arányban a fiatalok?
Ez az egyik legszebb oldala a zenélésnek, hogy a közönségben több generáció is megjelenik, fiatalok és idősebbek egyaránt érdeklődnek. Szerint ez nagyon fontos, ahogy az is, hogy mi zenészek is keressük az újdonságokat. Nem csak emlékezünk, hanem a jelenben is élünk, átéljük a kor jellemzőit, amelyeket össze tudunk hasonlítani a korábbiakkal. Szerencsére nekem olyan kollégáim és olyan zenekarom van, akik mindig nyitottak az újításokra, így én sem tudom megunni a zenélést.
A régi slágerek mellett azért szoktak megjelenni új dalok a közösségi felületein. Tavalyi év végén jelent meg az „Én itt születtem c. dal”. Mesélne erről egy keveset, mit jelen Önnek ez a dal?
Maga a dal egy vers feldolgozás, amit Gáti István barátom írt, a dallam pedig Vida József barátom munkájának köszönhető. Istvánt egyébként a 80-as évek végén ismertem meg, mint egy Napoleon Boulevard rajongót, aztán kiderült számomra, hogy ő maga is egy nagyon tehetséges költő. Így az évek során sok különböző albumunkban számos dalunk az ő verseiből született.
Visszatérve a dalhoz, én egy balatoni lány vagyok, imádon a Balatont, amikor lehet, visszatérek oda. Ezért nagyon szeretem ezt dalt. A klip is ezt próbálja tükrözni, olyan helyeken játszódik, amik kötődnek hozzám is. A technika inkább a finom, egykamerás natúr felvételekre épül, tudjuk, hogy technológiában nem tudjuk felvenni a verseny a legnagyobbakkal, ezért inkább más módszerekkel szeretnénk közvetíteni. Ez egy igazi baráti közeg szívből jövő forgatása volt.
Az elgondolás is érdekes volt. Maga a vers elvont, de nem akartunk tájbemutatót csinálni a klipből, és valami olyan koncepciót szerettünk volna, ami mégis egyedi. Végül a papírcsónakok volt az ötlet, hogy azt végigvisszük a klipben, ahogyan az csordogál, és mindenhol megjelenik, az életünk egyes szakaszait jelképezve. Ez egy egyszerű ötlet, de azt gondolom, hogy ez nem baj, ahogy szegényes alapanyagokból is lehet remekül főzni, úgy itt is tud működni az egyszerűség.
Szepezden forgattunk az egyik kedvenc helyszínemen, ahol Morzsi kutyával, aki a lelkem csücske – a Balaton mind két partjára is eljutottunk a “papírcsónakok, vitorlások” által. Az operatőr és a Vágó egy személyben Bedő Csaba volt, akinek odaadó és érzékeny munkája meghatározó volt. Mondhatom, hogy az egész forgatás egyben a mi kis baráti stábunkat is összekötötte.
Van-e Önnek személy szerint kedvence akár a jelenlegi dalok közül, akár a Napoleon Boulevard slágereiből?
Nincs egy olyan kedvencem, amit ki tudok emelni. De nagyon szeretem a magújulást, ezért mindig az új dalok az aktuális kedvenceink. Most éppen a Janóval együtt játszunk két általa írt duettünk, a Rézcső és a Síbusz.
Van-e Önnek pécsi vagy baranyai kötődése, esetleg valami ide köthető élménye vagy emléke?
Mindenek előtt had említsem meg Bertalan János Tanár Urat, akivel Siófokon találkoztam, ott tanított. Ő volt a Perczel Mór Gimnázium igazgatója és magyartanára volt. Ő egy nagyon nagy formátumú tanár, igazi egyéniség. Különleges órái voltak, nagyon sokszor előfordult, hogy már úgy mentem el irodalom órára, hogy az általam megzenésített verseket egy gitáron előadtam. János ma már Pécsen él, és remélem, hogyha a csütörtöki fellépésre nem is tud eljönni, valamikor még tudok vele találkozni. Sajnos régen jártam már Pécsett, ezért is örülök a mostani lehetőségnek, és annak is, hogy az Escargo csapatával találkoztam, általuk remélem a jövőben több lehetőségünk lesz itt is.
Vannak-e már esetleg jövőbeni tervei akár ebben a formációban, akár szólóénekesként, illetve zenekarral?
A közeljövőben tervezzük, hogy a Janó által írt két dalt – amit csütörtökön is előadunk – felénekeljük stúdióba és egyikről egy videóklip is fog készülni. E mellett Gáti Istvánnal is készül egy közös dal, valamint egy régi dalnak, a „Szállj velem”-nek is lesz egy feldolgozása, egész más hangszerelésben és azt is duettként fogjuk előadni.
E mellett a zenekarommal is fogunk koncertezni, legközelebb április 26-án a MiXát klubban játszunk Budapesten, és a templomi triós akusztikus koncertezés is folyamatosan menni fog. Ez utóbbi rendkívül fontos az én életemben. És remélem, hogy Pécsre is visszatérhetek jelenlegi zenekarommal egy igazi nagy Retró bulival.
Köszönöm szépen az interjút!
Aki részt szeretne venni az előadáson, az itt még tud jegyet rendelni (a vacsorás jegyek már elfogytak). A helyszínen ugyanakkor jegyvásárlásra nincs lehetőség.
