Sajtótájékoztatót tartott ma délután Dr. Keresztes László Lóránt az LMP pécsi országgyűlési képviselője, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke, amelyben az uránbánya esetleges újranyitásával kapcsolatos tervek veszélyeiről és az atomtemető projektről beszélt és ezekkel kapcsolatos információkat osztott meg.

Szijjártó Péter és Alekszej Lihacsov (a Roszatom vezérigazgatója) a héten tartott sajtótájékoztatót, ahol a külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, hogy Paks II. munkálatai megfelelő ütemben zajlanak. Szijjártó azt mondta, hogy ez év végén az első beton kiöntésére is sor kerül, a következő évtized elejére pedig elkészülnek az új blokkok.

Keresztes szerint teljesen érthetetlen a külügyminiszter optimizmusa, mivel az Országos Atomenergia Hivatal továbbra sem adta hozzájárulását Paks II. előzetes biztonsági jelentéséhez, mert a nukleáris biztonsági részével kapcsolatban további kifogásaik voltak. Az orosz fél tehát még mindig nem tudta a szükséges dokumentumokat megfelelő minőségben elkészíteni, így Szijjártó kijelentései sem felelnek meg a valóságnak. Az ugyanakkor látszik, hogy a kormány továbbra sem tett le az atomenergiáról, ezt bizonyítja Paks meglévő blokkjainak további üzemidő-hosszabbítása is. – mondta.

Keresztes elmondta, hogy van két fontos kérdés, amelyről sem Szijjártó Péter, sem a kormány nem beszél ebben az ügyben. Pécs-Baranyát a nukleáris energiatermelés két piszkos vége érinti. Tudható, hogy a kormány továbbra is a lehetséges atomtemető helyszínét kutatja Boda térségében (Pécs határának közvetlen közelében) és vannak olyan piaci szereplők is, akik a mai napig nem tettek le a mecseki uránbánya újranyitásának tervéről.

Kiemelte, hogy miközben a kormány folyamatosan azt hangoztatja, hogy fontos a helyi lakosság véleménye, ezekben a kérdésekben Pécs és térsége lakosságát továbbra sem kérdezte meg senki, sőt, a kifejezett tiltakozásuk ellenére a projektekhez továbbra is biztosítják a politikai támogatást.

Uránbányászat

Keresztes emlékeztetett, hogy 2012-ben hozott létre a kormány egy vegyesvállalatot a mecseki uránbányászat újraindításával kapcsolatos előkészítő munkák elvégzésére. Az ehhez kapcsolódó kormányhatározat pedig a mai napig érvényben van. Bő egy éve pedig Orbán Viktor miniszterelnök beszélt arról, hogy Magyarországnak van uránvagyona, amit fel tud ajánlani nukleáris fűtőanyagokért cserébe. A miniszterelnök kijelentését dermesztőnek nevezte és elmondta, hogy azóta sem sikerült információhoz jutni a kormánytól, hogy pontosan mire gondolt a miniszterelnök.

A tervezett uránbánya Pécs alatt

Hoppál Péter pécsi fideszes országgyűlési képviselő az elmúlt években tett kijelentéseit is megemlítette, amely szintén az uránbányászati tevékenységre utal és amely így szólt:

„A kormányzat felelőssége pedig az, hogyha egyszer ismét gazdaságosan kitermelhető válna a lábunk alatt található szén- és uránércvagyon, akkor megteremtse a hátterét.”

Keresztes elmondta, hogy továbbra is van egy piaci szereplő – ez jelenleg a Magyar Urán Resources Kft. nevű cég – amely a múltban már többször kudarcot vallott, de az általuk benyújtott dokumentumok alapján jelenleg is folyamatban van a kormányhivatalnál egy uránbányával kapcsolatos engedélyezési eljárás. Ez az eljárás a cég indítványa alapján 2022 májusában kezdődött és az elérhető információk alapján jelenleg is különböző hiánypótlási eljárások zajlanak.

A tervezett uránbánya Pécs alatt

Ezt követően beszélt arról is részletesen, hogy mit tervez ez a cég, milyen tevékenységet szeretne megvalósítani és az milyen következményekkel járna:

  • 14 km2-es bányatelket alakítanának ki, az pedig jól látható a dokumentációból, hogy a mecsekoldali városrész jelentős részét magába foglalná a bányatelek
  • a város lakott területei alatt egy mélységi feltárást folytatnának, tehát a lakott területek alatt folytatnák a bányászati tevékenységet
  • éves szinten 25 ezer tonna uránérc kitermelése a cél
  • a földalatti tevékenység miatt robbantásokra is szükség lenne és 24 db nehéz bányagép közlekedne ezekben a járatokban és 24 órás munkavégzést jelentene

Hangsúlyozta, hogy amennyiben ez megvalósulna az semmilyen előnnyel nem járna Pécs és térsége számára, sőt, a környezeti és biztonsági kockázatok mellett komoly gazdasági károkat is okozna. Konkrét példaként többek között az ingatlanok értékcsökkenését említette.

Atomtemető Pécs határában

A sajtótájékoztató második felében Keresztes a Boda térségébe tervezett atomtemető projektről beszélt részletesen. Elmondta, hogy a nagyaktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezése sehol a világon nem megoldott, de arra sincs máshol példa, hogy egy ilyen nagy város közvetlen közelében szeretnének egy ilyen projektet megvalósítani.

A tervezett atomtemető kutatási területe

Felhívta rá a figyelmet, hogy a Boda térségében kijelölt kutatási terület Pécs határainak közvetlen közelében, a várostól mindössze 5-6 km távolságra található. Annak ellenére pedig, hogy Orbán Viktor 2015-ben személyesen ígérte meg a pécsieknek, hogy nélkülük ebben az ügyben nem születhet döntés, az elmúlt években mégis rengeteg pénzt költöttek már el erre a projektre. Az itt élőket pedig továbbra sem kérdezte meg a kormány, még azt követően sem, hogy 2019-ben Pécs városa az LMP kezdeményezésére tiltakozó határozatot fogadott el.

Cselekvésre van szükség

Végezetül Keresztes arról beszélt, hogy a legfontosabb, hogy minden érintett tájékozódhasson arról, hogy ezekkel a projektekkel kapcsolatban mit terveznek a háttérben. Emlékeztetett rá, hogy bár a kormány ismételten zöld konzultációt indított, ezekről a szóban forgó kérdésekről minket, pécsieket továbbra sem kérdeznek meg a döntéshozók.

Elmondta, hogy azt szeretnék elérni, hogy a kormány vonja vissza a 2012-es uránbányászattal kapcsolatos határozatát és meghallgatva az itt élő emberek hangját, hozzon olyan döntést, amely a mostanihoz hasonló, uránbányászattal kapcsolatos előzetes eljárások lefolytatását sem teszik lehetővé.

Elvárják továbbá a térséget képviselő politikusoktól, hogy nyilatkozatot tegyenek, például Hoppál Péter arra vonatkozóan, hogy miért tartja kívánatosnak, hogy Pécs lakott területei alatt uránbányászati tevékenységet végezzenek. Valamint a most mandátumot kérő politikusoknak is üzent, konkrétan Csizmadia Péter fideszes polgármesterjelöltnek is. Elmondta, hogy Csizmadiának, aki azzal kampányol, hogy nemzeti parki státuszt kaphasson a Nyugat-Mecsek, ki kell mondania, hogy nem támogatja ebben a térségben sem az uránbányászati tevékenységet, sem pedig az atomtemető létesítését.

A sajtótájékoztató végén kitért rá, hogy Pécs korábban is bizonyította már, hogy képes kiállni a saját érdekei mellett, például a Tubes ügyében, így most is képes lesz ezekben a kérdésekben.